Zsoltárok 76

1 A karmesternek, hárfajátékon. Zsoltár Ászáftól. Ének. Ismeretes az Isten Jehúdában, Izraélben nagy a neve.

Az éneklőmesternek hangszerekkel; Aszáf zsoltára, ének. Ismeretes az Isten Júdában, nagy az ő neve Izráelben.

2 Sálémben van az ő sátora és hajléka Cziónban.

Mert hajléka van Sálemben, és lakhelye Sionban.

3 Ott törte össze az íj villámait, paizsot és kardot és a harczot. Széla.

Ott törte össze a kézív villámait, paizst, szablyát és a hadat. (Szela)

4 Tündöklő vagy, hatalmas, a ragadmány hegyei felől.

Ragyogó vagy te, felségesebb, mint a zsákmányadó hegyek.

5 Kifosztattak az erős szivűek, szendergik álmukat, és nem találták kezüket mind a had emberei.

Kifosztattak a bátor szívűek, álmukat aluszszák, és minden hős kezének ereje veszett.

6 Dorgálásodtól, Jákób Istene, mélyen alszik mind a szekérhad, mind a ló.

A te dorgálásodtól, oh Jákób Istene, megzsibbadt mind szekér, mind ló.

7 Te félelmetes vagy, s ki állhat meg előtted, mihelyt haragszol!

Te, te rettenetes vagy, és ki állhat meg orczád előtt, mikor haragszol?

8 Az égből hallattál ítéletet, a föld megfélemlett és lecsendesedett,

Az egekből jelentetted ki ítéletedet; a föld megrettent és elcsendesedett,

9 midőn fölkelt Isten a törvényre, hogy megsegítse mind a föld alázatosait. Széla.

Mikor felkelt Isten az ítéletre, hogy megszabadítsa a föld minden nyomorultját! (Szela)

10 Mert az emberek dühe magasztal téged, midőn maradékuk dühösségbe övezkedik.

Mert az emberek haragja megdicsőít téged, miután felövezed végső haragodat.

11 Tegyetek fogadást és fizessétek meg az Örökkévalónak, a ti Istenteknek; mind a körülőtte levők vigyenek ajándékot a félelmesnek,

Tegyetek fogadást és adjátok meg azokat az Úrnak, a ti Isteneteknek; mindnyájan, a kik ő körülte laknak, hozzanak ajándékot a Rettenetesnek.

12 aki leszeli a fejedelmek indulatát, félelmetes a föld királyainak.

Mert a fejedelmek gőgjét megtöri, rettenetes a föld királyaihoz.