< Zsoltárok 76 >
1 A karmesternek, hárfajátékon. Zsoltár Ászáftól. Ének. Ismeretes az Isten Jehúdában, Izraélben nagy a neve.
Přednímu z kantorů na neginot, žalm Azafův a píseň. Znám jest Bůh v Judstvu, a v Izraeli veliké jméno jeho.
2 Sálémben van az ő sátora és hajléka Cziónban.
V Sálem jest stánek jeho, a obydlé jeho na Sionu.
3 Ott törte össze az íj villámait, paizsot és kardot és a harczot. Széla.
Tamť jest polámal ohnivé šípy lučišť, pavézu a meč, i válku. (Sélah)
4 Tündöklő vagy, hatalmas, a ragadmány hegyei felől.
Slavný jsi učiněn a důstojný horami loupeže.
5 Kifosztattak az erős szivűek, szendergik álmukat, és nem találták kezüket mind a had emberei.
V loupež dáni jsou udatní srdcem, zesnuli snem svým, aniž nalezly zmužilé hrdiny síly v rukou svých.
6 Dorgálásodtól, Jákób Istene, mélyen alszik mind a szekérhad, mind a ló.
Od žehrání tvého, ó Bože Jákobův, i vůz i kůň tvrdě zesnuli.
7 Te félelmetes vagy, s ki állhat meg előtted, mihelyt haragszol!
Ty jsi, ty velmi hrozný, a kdo jest, ješto by před tebou ostál v rozhněvání tvém?
8 Az égből hallattál ítéletet, a föld megfélemlett és lecsendesedett,
Když s nebe dáváš slyšeti výpověd svou, země se bojí a tichne,
9 midőn fölkelt Isten a törvényre, hogy megsegítse mind a föld alázatosait. Széla.
Když povstává k soudu Bůh, aby zachoval všecky pokorné na zemi. (Sélah)
10 Mert az emberek dühe magasztal téged, midőn maradékuk dühösségbe övezkedik.
Zajisté i hněv člověka chváliti tě musí, a ostatek zůřivosti skrotíš.
11 Tegyetek fogadást és fizessétek meg az Örökkévalónak, a ti Istenteknek; mind a körülőtte levők vigyenek ajándékot a félelmesnek,
Sliby čiňte a plňte Hospodinu Bohu vašemu; kteřížkoli jste vůkol něho, přinášejte dary Přehroznému.
12 aki leszeli a fejedelmek indulatát, félelmetes a föld királyainak.
Onť odjímá ducha knížatům, a k hrůze jest králům zemským.