Zsoltárok 75

1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Zsoltár Ászáftól. Ének. Hálát adtunk neked, Isten, hálát adtunk; hisz közel a neved: elbeszélték csodatotteidet.

O Diyos, kami ay magbibigay ng pasasalamat sa iyo; nagpapasalamat kami sa iyo dahil ipinakita mo ang iyong presensya; sinasabi ng mga tao ang iyong kahanga-hangang mga gawa.

2 Midőn kitűzöm a határidőt, én egyenességgel ítélek.

Sa takdang panahon, hahatol ako ng patas.

3 Megbomlanak a föld és minden lakói, én megszilárdítottam oszlopait. Széla.

Kahit na ang mundo at lahat ng mga naninirahan ay nanginginig sa takot, papanatagin ko ang mga haligi ng daigdig. (Selah)

4 Mondtam a kevélykedőknek: ne kevélykedjetek és a gonoszoknak: ne emeljetek szarvat;

Sinabi ko sa mga arogante, “Huwag kayong maging mayabang,” at sa masasama, “Huwag kayong magtiwala sa tagumpay.

5 ne emeljétek a magasba szarvatokat, ne beszéljetek nyakasan daczosat!

Huwag magpakasiguro na magtatagumpay kayo; huwag kayong taas-noong magsalita.

6 Mert nem keletről és nyugatról, se nem puszta felől van emelkedés;

Hindi dumarating ang tagumpay mula sa silangan, mula sa kanluran, o mula sa ilang.

7 hanem Isten a bíró: ezt lealázza és amazt fölemeli.

Pero ang Diyos ang hukom; binababa niya ang isa at itinataas ang iba.

8 Mert serleg van az Örökkévaló kezében és habzik a bor – telve itallal s abból csurgat: bizony a seprűjét szívják, isszák mind a föld gonoszai.

Dahil hawak ni Yahweh ang kopa na may bumubulang alak sa kaniyang kamay, na may halong mga pampalasa, at ibinubuhos ito. Tunay nga, ang lahat ng masasama sa daigdig ay iinumin ito hanggang sa huling patak.

9 De én örökké hirdetem; hadd zengek Jákób Istenének.

Pero patuloy kong sasabihin kung ano ang iyong nagawa; aawit ako ng papuri sa Diyos ni Jacob.

10 És a gonoszok szarvait mind levágom, emelkedjenek az igaznak szarvai.

Sinasabi niya, “Aking puputulin ang lahat ng mga sungay ng masasama, pero ang mga sungay ng matutuwid ay itataas.”