Zsoltárok 75

1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Zsoltár Ászáftól. Ének. Hálát adtunk neked, Isten, hálát adtunk; hisz közel a neved: elbeszélték csodatotteidet.

Tebi, oh Bog, dajemo zahvaljevanje, tebi dajemo zahvaljevanje, kajti tvoja čudovita dela oznanjajo, da je tvoje ime blizu.

2 Midőn kitűzöm a határidőt, én egyenességgel ítélek.

Ko bom sprejel skupnost, bom sodil iskreno.

3 Megbomlanak a föld és minden lakói, én megszilárdítottam oszlopait. Széla.

Zemlja in vsi njeni prebivalci se raztapljajo, jaz podpiram njene stebre. (Sela)

4 Mondtam a kevélykedőknek: ne kevélykedjetek és a gonoszoknak: ne emeljetek szarvat;

Bedakom sem rekel: »Ne ravnajte nespametno« in zlobnim: »Ne dvigajte roga.

5 ne emeljétek a magasba szarvatokat, ne beszéljetek nyakasan daczosat!

Svojega roga ne dvigajte visoko gor. Ne govorite s trdim vratom.«

6 Mert nem keletről és nyugatról, se nem puszta felől van emelkedés;

Kajti povišanje ne prihaja niti od vzhoda niti od zahoda niti od juga.

7 hanem Isten a bíró: ezt lealázza és amazt fölemeli.

Toda Bog je sodnik, odstavlja enega in postavlja drugega.

8 Mert serleg van az Örökkévaló kezében és habzik a bor – telve itallal s abból csurgat: bizony a seprűjét szívják, isszák mind a föld gonoszai.

Kajti v Gospodovi roki je čaša in vino je rdeče, polno mešanice; in izliva iz istega, toda te droži bodo vsi zlobneži zemlje izželi in jih popili.

9 De én örökké hirdetem; hadd zengek Jákób Istenének.

Toda jaz bom razglašal na veke, prepeval bom hvalnice Jakobovemu Bogu.

10 És a gonoszok szarvait mind levágom, emelkedjenek az igaznak szarvai.

Tudi vse rogove zlobnih bom odrezal; toda rogovi pravičnih bodo povišani.