< Zsoltárok 75 >

1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Zsoltár Ászáftól. Ének. Hálát adtunk neked, Isten, hálát adtunk; hisz közel a neved: elbeszélték csodatotteidet.
Dura Buʼaa Faarfattootaatiif. Faarfannaa Yeedaloo, “Hin balleessin” jedhuun faarfatame. Faarfannaa Asaaf. Yaa Waaqi, nu si galateeffanna; sababii Maqaan kee dhiʼoo taʼeef galata siif galchina; namoonni waaʼee dinqii hojii keetii odeessu.
2 Midőn kitűzöm a határidőt, én egyenességgel ítélek.
Ati akkana jetta; “Ani yeroo murteeffame nan filadha; kan qajeelummaadhaan muru ana.
3 Megbomlanak a föld és minden lakói, én megszilárdítottam oszlopait. Széla.
Yommuu laftii fi sabni ishee hundi raafamanitti, kan utubaa ishee jabeessee qabu ana.
4 Mondtam a kevélykedőknek: ne kevélykedjetek és a gonoszoknak: ne emeljetek szarvat;
Ani of tuultotaan akkana nan jedha; ‘Of hin jajinaa.’ Hamootaanis, ‘Gaanfa keessan ol hin qabatinaa.
5 ne emeljétek a magasba szarvatokat, ne beszéljetek nyakasan daczosat!
Gaanfa keessan samiitti hin kaasinaa; morma keessan dheereffattanii hin dubbatinaa.’”
6 Mert nem keletről és nyugatról, se nem puszta felől van emelkedés;
Ulfinni baʼa biiftuutii yookaan lixa biiftuutii yookaan lafa onaatii hin dhufuutii.
7 hanem Isten a bíró: ezt lealázza és amazt fölemeli.
Garuu kan murtii kennu Waaqa; inni nama tokko gad buusa; kaan immoo ol baasa.
8 Mert serleg van az Örökkévaló kezében és habzik a bor – telve itallal s abból csurgat: bizony a seprűjét szívják, isszák mind a föld gonoszai.
Harka Waaqayyoo keessa, xoofoo wayinii urgooftuudhaan walitti makame kan hoomachaan guutame tokkotu jira; inni wayinii sana gad naqa; hamoonni lafaa hundinuu utuu siicoo isaa illee hin hambisin xuruurfatanii dhugu.
9 De én örökké hirdetem; hadd zengek Jákób Istenének.
Ani garuu bara baraan waan kana nan labsa; Waaqa Yaaqoobis nan faarfadha.
10 És a gonoszok szarvait mind levágom, emelkedjenek az igaznak szarvai.
Gaanfa hamoota hundaa nan caccabsa; gaanfi qajeeltotaa garuu ol ol jedha.

< Zsoltárok 75 >