Zsoltárok 75

1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Zsoltár Ászáftól. Ének. Hálát adtunk neked, Isten, hálát adtunk; hisz közel a neved: elbeszélték csodatotteidet.

「滅すなかれ」といふ調にあはせて伶長にうたはしめたるアサフの歌なり讃美なり 神よわれら汝にかんしやすわれら感謝すなんぢの名はちかく坐せばなり もろもろの人はなんぢの奇しき事跡をかたりあへり

2 Midőn kitűzöm a határidőt, én egyenességgel ítélek.

定りたる時いたらば我なほき審判をなさん

3 Megbomlanak a föld és minden lakói, én megszilárdítottam oszlopait. Széla.

地とすべての之にすむものと消去しとき我そのもろもろの柱をたてたり (セラ)

4 Mondtam a kevélykedőknek: ne kevélykedjetek és a gonoszoknak: ne emeljetek szarvat;

われ誇れるものに誇りかにおこなふなかれといひ 惡きものに角をあぐるなかれといへり

5 ne emeljétek a magasba szarvatokat, ne beszéljetek nyakasan daczosat!

なんぢらの角をたかく挙るなかれ頚をかたくして高りいふなかれ

6 Mert nem keletről és nyugatról, se nem puszta felől van emelkedés;

挙ることは東よりにあらず西よりにあらずまた南よりにもあらざるなり

7 hanem Isten a bíró: ezt lealázza és amazt fölemeli.

ただ神のみ審士にましませば此をさげ彼をあげたまふ

8 Mert serleg van az Örökkévaló kezében és habzik a bor – telve itallal s abból csurgat: bizony a seprűjét szívják, isszák mind a föld gonoszai.

ヱホバの手にさかづきありて酒あわだてり その中にものまじりてみつ 神これをそそぎいだせり 誠にその滓は地のすべてのあしき者しぼりて飮むべし

9 De én örökké hirdetem; hadd zengek Jákób Istenének.

されど我はヤコブの神をのべつたへん とこしへに讃うたはん

10 És a gonoszok szarvait mind levágom, emelkedjenek az igaznak szarvai.

われ惡きもののすべての角をきりはなたん 義きものの角はあげらるべし