Zsoltárok 75

1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Zsoltár Ászáftól. Ének. Hálát adtunk neked, Isten, hálát adtunk; hisz közel a neved: elbeszélték csodatotteidet.

Aka mawt ham Asaph kah tingtoenglung “Phae boeh “Laa Pathen namah te kan uem uh. Na ming neh aka yoei loh, namah kah khobaerhambae, a thui uh dongah kan uem uh.

2 Midőn kitűzöm a határidőt, én egyenességgel ítélek.

Khoning ka khuen te khaw, kamah loh vanatnah neh lai ka tloek.

3 Megbomlanak a föld és minden lakói, én megszilárdítottam oszlopait. Széla.

Diklai neh a khuikah khosa boeih a paci vaengah, tung ka moem. (Selah)

4 Mondtam a kevélykedőknek: ne kevélykedjetek és a gonoszoknak: ne emeljetek szarvat;

Aka yan rhoek khaw yan uh boeh, halang rhoek te na ki pomsang boeh.

5 ne emeljétek a magasba szarvatokat, ne beszéljetek nyakasan daczosat!

“Na ki a sang la na pomsang tih na rhawn neh mangkhak la cal boeh,” ka ti nah.

6 Mert nem keletről és nyugatról, se nem puszta felől van emelkedés;

Pomsang ham te khothoeng lamkah khaw, khotlak lamkah khaw, om pawt tih, khosoek lamkah moenih.

7 hanem Isten a bíró: ezt lealázza és amazt fölemeli.

Tedae lai aka tloek Pathen loh, pakhat te a kunyun sak tih, pakhat te a pomsang.

8 Mert serleg van az Örökkévaló kezében és habzik a bor – telve itallal s abból csurgat: bizony a seprűjét szívják, isszák mind a föld gonoszai.

BOEIPA kut ah boengloeng om tih, misurtui te homtui neh a bae la hom. Tekah te a hawk vaengah, diklai halang boeih loh a ok uh tih, a sampa khaw a caep uh.

9 De én örökké hirdetem; hadd zengek Jákób Istenének.

Te dongah kai loh kumhal ah ka doek vetih, Jakob Pathen te ka tingtoeng ni.

10 És a gonoszok szarvait mind levágom, emelkedjenek az igaznak szarvai.

Te vaengah halang rhoek kah a ki boeih te ka rhet pah vetih, aka dueng rhoek kah a ki te a pomsang uh ni.