< Zsoltárok 74 >
1 Oktató dal. Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, mindenkorra, füstöl haragod legelőd juhai ellen?
Maskil d'Asaph. Ô Dieu, pourquoi nous as-tu rejetés pour jamais? et pourquoi es-tu enflammé de colère contre le troupeau de ta pâture?
2 Emlékezzél meg községedről, melyet szereztél hajdanában, örökséged törzséről, melyet megváltottál; Czión hegyéről, a melyen lakoztál!
Souviens-toi de ton assemblée que tu as acquise d'ancienneté. Tu t'es approprié cette montagne de Sion, sur laquelle tu as habité, [afin qu'elle fût] la portion de ton héritage.
3 Emeld lépteidet az örök romok felé; mindenképen rombolt az ellenség a szentélyben.
Avance tes pas vers les masures de perpétuelle durée; l'ennemi a tout renversé au lieu Saint.
4 Ordítottak szorongatóid gyülekezőhelyed belsejében, tették az ő jeleiket jelekké.
Tes adversaires ont rugi au milieu de tes Synagogues; ils ont mis leurs enseignes pour enseignes.
5 Úgy tünik föl, mint a ki fölfelé viszi a fák sűrűjébe a fejszéket;
Là chacun se faisait voir élevant en haut les haches à travers le bois entrelacé.
6 s most faragványait egyaránt baltákkal és csákányokkal leütik.
Et maintenant avec des coignées et des marteaux ils brisent ensemble ses entaillures.
7 Tűzbe borították szentélyedet, földig szentségtelenítotték meg neved hajlékát.
Ils ont mis en feu tes sanctuaires, et ont profané le Pavillon dédié à ton Nom, [l'abattant] par terre.
8 Mondták szivükben: Nyomjuk el egyaránt! Elégették Istennek mind a gyülekező helyeit az országban.
Ils ont dit en leur cœur: saccageons-les tous ensemble; ils ont brûlé toutes les Synagogues du [Dieu] Fort sur la terre.
9 Jeleinket nem láttuk, nincs többé próféta és nálunk senki sincs, a ki tudná, meddig?
Nous ne voyons plus nos enseignes; il n'y a plus de Prophètes; et il n'y a aucun avec nous qui sache jusques à quand.
10 Meddig, oh Isten, gyaláz a szorongató, káromolja az ellenség nevedet mindétig?
Ô Dieu! jusques à quand l'adversaire te couvrira-t-il d'opprobres? L'ennemi méprisera-t-il ton Nom à jamais?
11 Mért vonod vissza kezedet s jobbodat? Húzd ki öledből, semmisíts!
Pourquoi retires-tu ta main, même ta droite? Consume-les en la tirant du milieu de ton sein.
12 Hiszen Isten a királyom hajdantól fogva, ki segítséget mível a földön.
Or Dieu est mon Roi d'ancienneté, faisant des délivrances au milieu de la terre.
13 Te szétmorzsoltad erőddel a tengert, összetörted a szörnyetegek fejeit a vize-ken;
Tu as fendu la mer par ta force; tu as cassé les têtes des baleines sur les eaux.
14 te szétzúztad a leviátán fejeit, adod eledelül a pusztalakók népének;
Tu as brisé les têtes du Léviathan, tu l'as donné en viande au peuple des habitants des déserts.
15 te hasítottál forrást és patakot, te kiszárítottál tartós folyamokat.
Tu as ouvert la fontaine et le torrent, tu as desséché les grosses rivières.
16 Tied a nappal, tied az éjjel is, te készítottél világítót és napot;
A toi est le jour, à toi aussi est la nuit; tu as établi la lumière et le soleil.
17 te megállapítottad mind a föld határait, nyár és tél, te alkottad őket.
Tu as posé toutes les limites de la terre; tu as formé l'Eté et l'Hiver.
18 Emlékezzél meg erről: ellenség gyalázta az Örökkévalót és aljas nép káromolta nevedet.
Souviens-toi de ceci, que l'ennemi a blasphémé l'Eternel, [et] qu'un peuple insensé a outragé ton Nom.
19 Ne add a vadnak gerliczéd lelkét, szegényeid életét ne felejtsd el mindenkorra.
N'abandonne point à la troupe [de telles gens] l'âme de ta tourterelle, n'oublie point à jamais la troupe de tes affligés.
20 Tekints a szövetségre; mert megteltek az ország sötét helyei erőszak tanyáival.
Regarde à ton alliance; car les lieux ténébreux de la terre sont remplis de cabanes de violence.
21 Ne térjen vissza megszégyenülten az elnyomott, szegény és szűkölködő dicsérjék nevedet!
[Ne permets pas] que celui qui est foulé s'en retourne tout confus, et fais que l'affligé et le pauvre louent ton Nom.
22 Kelj föl, Ieten, vidd ügyedet, emlékezzél gyalázásodról az aljas részéről egész nap.
Ô Dieu! lève-toi, défends ta cause, souviens-toi de l'opprobre qui t'est fait tous les jours par l'insensé.
23 Ne felejtsd el szorongatóid hangját, támadóid zajongását, mely folyton felszáll!
N'oublie point le cri de tes adversaires; le bruit de ceux qui s'élèvent contre toi monte continuellement.