Zsoltárok 73
1 Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
En verdad, Dios es bueno con Israel, incluso con los limpios de corazón.
2 Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
Pero en cuanto a mí, mis pies casi habían desaparecido de debajo de mí; Estaba cerca de resbalar;
3 Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
Debido a mi envidia de los hombres orgullosos, cuando vi el bienestar de los malhechores.
4 Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
Porque no tienen dolor; sus cuerpos son gordos y fuertes.
5 Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
Ellos no están en problemas como otros; no tienen parte en el infeliz destino de los hombres.
6 Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
Por esta razón, el orgullo los rodea como una cadena; están vestidos con un comportamiento violento como con una túnica.
7 Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
Sus ojos se les saltan de gordura; ellos tienen más que el deseo de su corazón.
8 Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
Sus pensamientos son profundos con planes malvados; su charla desde sus asientos de poder es de actos crueles.
9 az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
Su boca contra el cielo; su lengua van caminando por la tierra.
10 Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
Por esta razón están llenos de pan; y el agua siempre fluye para ellos. Por eso Dios hará volver a su pueblo aquí.
11 és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
Y dicen: ¿Cómo verá el Señor esto? ¿hay conocimiento en el Altísimo?
12 Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
Verdaderamente, tales son los pecadores; les va bien en todo momento, y su riqueza aumenta.
13 Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
En cuanto a mí, hice limpio mi corazón en vano, y lavé mis manos en inocencia.
14 de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
Porque he estado turbado todo el día; cada mañana he sufrido un castigo.
15 Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
Si quisiera aclarar cómo es, diría: eres falso para la generación de tus hijos.
16 Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
Cuando mis pensamientos se volvieron para ver la razón de esto, fue un cansancio en mis ojos;
17 míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
Hasta que entré en el lugar santo de Dios, y vi el fin de los malhechores.
18 Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
Pusiste sus pies donde había peligro de resbalar, para que descendieran a la destrucción.
19 Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
¡Cuán de repente se desperdician! los miedos son la causa de su destrucción.
20 Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
Como un sueño cuando uno está despierto, se acaban; son como una imagen que no se recuerda cuando termina el sueño.
21 Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
Mi corazón se amargó y me dolió la mordedura de la tristeza.
22 oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
En cuanto a mí, fui necio y sin conocimiento; Yo era como una bestia delante de ti.
23 De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
Pero aún estoy contigo; me has tomado de mi mano derecha.
24 tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
Tu sabiduría será mi guía, y más tarde me pondrás en un lugar de honor.
25 Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
¿A quién tengo yo en los cielos sino a ti? y tenerte no deseo nada en la tierra.
26 Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
Mi carne y mi corazón están consumiéndose; pero Dios es la Roca de mi corazón y mi herencia eterna.
27 Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
Porque los que están lejos de ti vendrán a la destrucción; acabarás con todos los que no guardaron fe en ti.
28 Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
Pero es bueno para mí acercarme a Dios; he puesto mi fe en el Señor Dios, para que pueda contar todas sus obras.
