< Zsoltárok 73 >

1 Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
Resnično, Bog je dober do Izraela, torej tistim, ki so čistega srca.
2 Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
Toda kar se mene tiče, so moja stopala skoraj odšla, moji koraki so malodane spodrsnili.
3 Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
Kajti bil sem nevoščljiv nad nespametnimi, ko sem videl uspevanje zlobnih.
4 Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
Kajti v njihovi smrti ni vezi, vendar je njihova moč trdna.
5 Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
Niso v stiski, kakor drugi ljudje niti niso trpinčeni kakor drugi ljudje.
6 Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
Zato jih ošabnost obdaja naokoli kakor veriga, nasilje jih pokriva kakor obleka.
7 Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
Njihove oči izstopajo z mastnostjo. Imajo več, kot si lahko želi srce.
8 Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
Izprijeni so in glede zatiranja govorijo zlobno, govorijo vzvišeno.
9 az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
Svoja usta postavljajo zoper nebesa in njihov jezik hodi po zemlji.
10 Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
Zato se njegovo ljudstvo vrača sèm in iztisnjene so jim polne čaše vode.
11 és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
Pravijo: »Kako Bog ve? In ali je znanje v Najvišjem?«
12 Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
Glej, to so brezbožni, ki uspevajo v svetu, povečujejo se v bogastvih.
13 Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
Resnično sem zaman očistil svoje srce in svoje roke umil v nedolžnosti.
14 de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
Kajti ves dan sem bil trpinčen in kaznovan vsako jutro.
15 Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
Če rečem: »Govoril bom na ta način, « glej, bi se pregrešil zoper rod tvojih otrok.
16 Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
Ko sem premišljeval, da to spoznam, je bilo zame preveč boleče,
17 míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
dokler nisem odšel v Božje svetišče, potem sem razumel njihov konec.
18 Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
Zagotovo si jih postavil na spolzke kraje, podiraš jih v uničenje.
19 Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
Kako so v hipu privedeni v opustošenje! Popolnoma so použiti s strahotami.
20 Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
Kakor sanje, ko se nekdo zbudi; tako boš, oh Gospod, ko se zbudiš, preziral njihovo podobo.
21 Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
Tako je bilo moje srce užaloščeno in v svoji notranjosti sem bil zboden.
22 oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
Tako nespameten sem bil in neveden. Pred teboj sem bil kakor žival.
23 De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
Kljub temu sem nenehno s teboj. Prijel si me za mojo desnico.
24 tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
Usmerjal me boš s svojim nasvetom in potem me sprejmi v slavo.
25 Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
Koga imam v nebesih razen tebe? In nikogar ni na zemlji, ki si ga želim poleg tebe.
26 Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
Moje meso in moje srce odpovedujeta, toda Bog je moč mojega srca in moj delež na veke.
27 Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
Kajti glej, tisti, ki so daleč od tebe, se bodo pogubili. Uničil si vse tiste, ki z vlačuganjem gredo od tebe.
28 Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
Toda zame je dobro, da se približam Bogu. Svoje trdno upanje sem položil v Gospoda Boga, da bom lahko oznanjal vsa tvoja dela.

< Zsoltárok 73 >