Zsoltárok 73
1 Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
(아삽의 시) 하나님이 참으로 이스라엘 중 마음이 정결한 자에게 선을 행하시나
2 Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
나는 거의 실족할 뻔 하였고 내 걸음이 미끄러질 뻔 하였으니
3 Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
이는 내가 악인의 형통함을 보고 오만한 자를 질시하였음이로다
4 Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
저희는 죽는 때에도 고통이 없고 그 힘이 건강하며
5 Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
타인과 같은 고난이 없고 타인과 같은 재앙도 없나니
6 Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
그러므로 교만이 저희 목걸이요 강포가 저희의 입는 옷이며
7 Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
살찜으로 저희 눈이 솟아나며 저희 소득은 마음의 소원보다 지나며
8 Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
저희는 능욕하며 악하게 압제하여 말하며 거만히 말하며
9 az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
저희 입은 하늘에 두고 저희 혀는 땅에 두루 다니도다
10 Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
그러므로 그 백성이 이리로 돌아와서 잔에 가득한 물을 다 마시며
11 és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
말하기를 하나님이 어찌 알랴 지극히 높은 자에게 지식이 있으랴 하도다
12 Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
볼지어다! 이들은 악인이라 항상 평안하고 재물은 더 하도다
13 Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
내가 내 마음을 정히 하며 내 손을 씻어 무죄하다 한 것이 실로 헛되도다
14 de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
나는 종일 재앙을 당하며 아침마다 징책을 보았도다
15 Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
내가 만일 스스로 이르기를 내가 이렇게 말하리라 하였더면 주의 아들들의 시대를 대하여 궤휼을 행하였으리이다
16 Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
내가 어찌면 이를 알까 하여 생각한즉 내게 심히 곤란하더니
17 míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
하나님의 성소에 들어갈 때에야 저희 결국을 내가 깨달았나이다
18 Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
주께서 참으로 저희를 미끄러운 곳에 두시며 파멸에 던지시니
19 Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
저희가 어찌 그리 졸지에 황폐되었는가 놀람으로 전멸하였나이다
20 Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
주여, 사람이 깬 후에는 꿈을 무시함같이 주께서 깨신 후에 저희 형상을 멸시하시리이다
21 Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
내 마음이 산란하며 내 심장이 찔렸나이다
22 oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
내가 이같이 우매 무지하니 주의 앞에 짐승이오나
23 De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
내가 항상 주와 함께하니 주께서 내 오른손을 붙드셨나이다
24 tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
주의 교훈으로 나를 인도하시고 후에는 영광으로 나를 영접하시리니
25 Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
하늘에서는 주 외에 누가 내게 있리요 땅에서는 주 밖에 나의 사모할 자 없나이다
26 Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
내 육체와 마음은 쇠잔하나 하나님은 내 마음의 반석이시요 영원한 분깃이시라
27 Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
대저 주를 멀리하는 자는 망하리니 음녀 같이 주를 떠난 자를 주께서 다 멸하셨나이다
28 Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
하나님께 가까이 함이 내게 복이라 내가 주 여호와를 나의 피난처로 삼아 주의 모든 행사를 전파하리이다
