Zsoltárok 73
1 Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
アサフのうた 神はイスラエルにむかひ心のきよきものに對ひてまことに恵あり
2 Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
然はあれどわれはわが足つまづくばかりわが歩すべるばかりにてありき
3 Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
こはわれ惡きものの榮ゆるを見てその誇れる者をねたみしによる
4 Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
かれらは死るに苦しみなくそのちからは反てかたし
5 Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
かれらは人のごとく憂にをらず人のごとく患難にあふことなし
6 Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
このゆゑに倣慢は妝飾のごとくその頚をめぐり強暴はころものごとく彼等をおほへり
7 Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
かれら肥ふとりてその目とびいで心の欲にまさりて物をうるなり
8 Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
また嘲笑をなし惡をもて暴虐のことばをいだし高ぶりてものいふ
9 az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
その口を天におきその舌を地にあまねく往しむ
10 Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
このゆゑにかれの民はここにかへり水のみちたる杯をしぼりいだして
11 és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
いへらく神いかで知たまはんや至上者に知識あらんやと
12 Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
観よかれらは惡きものなるに常にやすらかにしてその富ましくははれり
13 Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
誠に我はいたづらに心をきよめ罪ををかさずして手をあらひたり
14 de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
そはわれ終日なやみにあひ朝ごとに責をうけしなり
15 Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
われもし斯ることを述んといひしならば我なんぢが子輩の代をあやまらせしならん
16 Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
われこれらの道理をしらんとして思ひめぐらししにわが眼いたく痛たり
17 míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
われ神の聖所にゆきてかれらの結局をふかく思へるまでは然りき
18 Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
誠になんぢはかれらを滑かなるところにおきかれらを滅亡におとしいれ給ふ
19 Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
かれらは瞬間にやぶれたるかな彼等は恐怖をもてことごとく滅びたり
20 Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
主よなんぢ目をさましてかれらが像をかろしめたまはんときは夢みし人の目さめたるがごとし
21 Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
わが心はうれへわが腎はさされたり
22 oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
われおろかにして知覺なし聖前にありて獣にひとしかりき
23 De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
されど我つねになんぢとともにあり汝わが右手をたもちたまへり
24 tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
なんぢその訓諭をもて我をみちびき後またわれをうけて榮光のうちに入たまはん
25 Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
汝のほかに我たれをか天にもたん地にはなんぢの他にわが慕ふものなし
26 Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
わが身とわが心とはおとろふされど神はわがこころの磐わがとこしへの嗣業なり
27 Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
観よなんぢに遠きものは滅びん汝をはなれて姦淫をおこなふ者はみななんぢ之をほろぼしたまひたり
28 Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
神にちかづき奉るは我によきことなり われは主ヱホバを避所としてそのもろもろの事跡をのべつたへん
