< Zsoltárok 73 >

1 Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
Psaume d’Asaph. Oui, Dieu est bon pour Israël, Pour ceux qui ont le cœur pur.
2 Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
Toutefois, mon pied allait fléchir, Mes pas étaient sur le point de glisser;
3 Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
Car je portais envie aux insensés, En voyant le bonheur des méchants.
4 Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
Rien ne les tourmente jusqu’à leur mort, Et leur corps est chargé d’embonpoint;
5 Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
Ils n’ont aucune part aux souffrances humaines, Ils ne sont point frappés comme le reste des hommes.
6 Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
Aussi l’orgueil leur sert de collier, La violence est le vêtement qui les enveloppe;
7 Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
L’iniquité sort de leurs entrailles, Les pensées de leur cœur se font jour.
8 Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
Ils raillent, et parlent méchamment d’opprimer; Ils profèrent des discours hautains,
9 az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
Ils élèvent leur bouche jusqu’aux cieux, Et leur langue se promène sur la terre.
10 Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
Voilà pourquoi son peuple se tourne de leur côté, Il avale l’eau abondamment,
11 és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
Et il dit: Comment Dieu saurait-il, Comment le Très-Haut connaîtrait-il?
12 Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
Ainsi sont les méchants: Toujours heureux, ils accroissent leurs richesses.
13 Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
C’est donc en vain que j’ai purifié mon cœur, Et que j’ai lavé mes mains dans l’innocence:
14 de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
Chaque jour je suis frappé, Tous les matins mon châtiment est là.
15 Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
Si je disais: Je veux parler comme eux, Voici, je trahirais la race de tes enfants.
16 Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
Quand j’ai réfléchi là-dessus pour m’éclairer, La difficulté fut grande à mes yeux,
17 míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
Jusqu’à ce que j’eusse pénétré dans les sanctuaires de Dieu, Et que j’eusse pris garde au sort final des méchants.
18 Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
Oui, tu les places sur des voies glissantes, Tu les fais tomber et les mets en ruines.
19 Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
Eh quoi! En un instant les voilà détruits! Ils sont enlevés, anéantis par une fin soudaine!
20 Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
Comme un songe au réveil, Seigneur, à ton réveil, tu repousses leur image.
21 Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
Lorsque mon cœur s’aigrissait, Et que je me sentais percé dans les entrailles,
22 oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
J’étais stupide et sans intelligence, J’étais à ton égard comme les bêtes.
23 De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
Cependant je suis toujours avec toi, Tu m’as saisi la main droite;
24 tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
Tu me conduiras par ton conseil, Puis tu me recevras dans la gloire.
25 Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
Quel autre ai-je au ciel que toi! Et sur la terre je ne prends plaisir qu’en toi.
26 Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
Ma chair et mon cœur peuvent se consumer: Dieu sera toujours le rocher de mon cœur et mon partage.
27 Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
Car voici, ceux qui s’éloignent de toi périssent; Tu anéantis tous ceux qui te sont infidèles.
28 Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
Pour moi, m’approcher de Dieu, c’est mon bien: Je place mon refuge dans le Seigneur, l’Éternel, Afin de raconter toutes tes œuvres.

< Zsoltárok 73 >