< Zsoltárok 73 >
1 Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
`The salm of Asaph. God of Israel is ful good; to hem that ben of riytful herte.
2 Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
But my feet weren moued almeest; my steppis weren sched out almeest.
3 Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
For Y louede feruentli on wickid men; seynge the pees of synneris.
4 Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
For biholdyng is not to the deth of hem; and stidefastnesse in the sikenesse of hem.
5 Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
Thei ben not in the trauel of men; and thei schulen not be betun with men.
6 Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
Therfore pride helde hem; thei weren hilid with her wickidnesse and vnfeithfulnesse.
7 Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
The wickidnesse of hem cam forth as of fatnesse; thei yeden in to desire of herte.
8 Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
Thei thouyten and spaken weiwardnesse; thei spaken wickidnesse an hiy.
9 az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
Thei puttiden her mouth in to heuene; and her tunge passide in erthe.
10 Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
Therfor my puple schal be conuertid here; and fulle daies schulen be foundun in hem.
11 és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
And thei seiden, How woot God; and whether kunnyng is an heiye, `that is, in heuene?
12 Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
Lo! thilke synneris and hauynge aboundance in the world; helden richessis.
13 Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
And Y seide, Therfor without cause Y iustifiede myn herte; and waischide myn hoondis among innocentis.
14 de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
And Y was betun al dai; and my chastisyng was in morutidis.
15 Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
If Y seide, Y schal telle thus; lo! Y repreuede the nacioun of thi sones.
16 Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
I gesside, that Y schulde knowe this; trauel is bifore me.
17 míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
Til Y entre in to the seyntuarie of God; and vndurstonde in the last thingis of hem.
18 Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
Netheles for gilis thou hast put to hem; thou castidist hem doun, while thei weren reisid.
19 Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
Hou ben thei maad into desolacioun; thei failiden sodeynli, thei perischiden for her wickidnesse.
20 Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
As the dreem of men that risen; Lord, thou schalt dryue her ymage to nouyt in thi citee.
21 Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
For myn herte is enflaumed, and my reynes ben chaungid;
22 oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
and Y am dryuun to nouyt, and Y wiste not.
23 De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
As a werk beeste Y am maad at thee; and Y am euere with thee.
24 tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
Thou heldist my riythond, and in thi wille thou leddist me forth; and with glorie thou tokist me vp.
25 Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
For whi what is to me in heuene; and what wolde Y of thee on erthe?
26 Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
Mi fleische and myn herte failide; God of myn herte, and my part is God withouten ende.
27 Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
For lo! thei that drawen awei fer hem silf fro thee, `bi deedli synne, schulen perische; thou hast lost alle men that doen fornycacioun fro thee.
28 Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
But it is good to me to cleue to God; and to sette myn hope in the Lord God. That Y telle alle thi prechyngis; in the yatis of the douyter of Syon.