Zsoltárok 73
1 Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
Truly God is good to Israel, even to such as are of a clean heart.
2 Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
But as for me, my feet were almost gone; my steps had well nigh slipped.
3 Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
For I was envious at the foolish, when I saw the prosperity of the wicked.
4 Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
For there are no bands in their death: but their strength is firm.
5 Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
They are not in trouble as other men; neither are they plagued like other men.
6 Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
Therefore pride compasseth them about as a chain; violence covereth them as a garment.
7 Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
Their eyes stand out with fatness: they have more than heart could wish.
8 Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
They are corrupt, and speak wickedly concerning oppression: they speak loftily.
9 az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
They set their mouth against the heavens, and their tongue walketh through the earth.
10 Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
Therefore his people return hither: and waters of a full cup are wrung out to them.
11 és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
And they say, How doth God know? and is there knowledge in the most High?
12 Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
Behold, these are the ungodly, who prosper in the world; they increase in riches.
13 Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
Verily I have cleansed my heart in vain, and washed my hands in innocency.
14 de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
For all the day long have I been plagued, and chastened every morning.
15 Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
If I say, I will speak thus; behold, I should offend against the generation of thy children.
16 Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
When I thought to know this, it was too painful for me;
17 míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
Until I went into the sanctuary of God; then understood I their end.
18 Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
Surely thou didst set them in slippery places: thou castedst them down into destruction.
19 Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
How are they brought into desolation, as in a moment! they are utterly consumed with terrors.
20 Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
As a dream when one awaketh; so, O Lord, when thou awakest, thou shalt despise their image.
21 Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
Thus my heart was grieved, and I was pricked in my reins.
22 oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
So foolish was I, and ignorant: I was as a beast before thee.
23 De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
Nevertheless I am continually with thee: thou hast holden me by my right hand.
24 tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
Thou shalt guide me with thy counsel, and afterward receive me to glory.
25 Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
Whom have I in heaven but thee? and there is none upon earth that I desire beside thee.
26 Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
My flesh and my heart faileth: but God is the strength of my heart, and my portion for ever.
27 Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
For, lo, they that are far from thee shall perish: thou hast destroyed all them that go a whoring from thee.
28 Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
But it is good for me to draw near to God: I have put my trust in the Lord Yhwh, that I may declare all thy works.
