Zsoltárok 72
1 Salamontól. Isten, ítéleteidet add a királynak és igazságodat a király fiának;
Ko e Saame maʻa Solomone. ʻE ʻOtua, tuku ki he tuʻi ʻa hoʻo ngaahi fakamaau, mo hoʻo māʻoniʻoni ki he foha ʻoe tuʻi.
2 itélje népedet igazsággal és szegényeidet jog szerint.
Te ne fakamaau hoʻo kakai ʻi he māʻoniʻoni, mo hoʻo kau masiva ʻaki ʻae fakamaau.
3 Teremjenek a hegyek békét a népnek és a halmok igazságot.
ʻE ʻomi ʻe he ngaahi moʻunga ʻae melino ki he kakai, mo e māʻoniʻoni mei he ngaahi tafungofunga.
4 Jogot szerezzen a nép szegényeinek, segítsen a szükölködő fiainak és zúzza szét a fosztogatót.
ʻE fakamaau ʻe ia ʻae kakai mamahi, te ne fakamoʻui ʻae fānau ʻae masiva, pea te ne fesifesi ʻae fakamālohi.
5 Féljenek téged, a meddig nap van, s a míg hold lesz, nemzedéken, nemzedékeken át.
Te nau manavahē kiate koe ʻi he lolotonga ʻae kei tuʻu ʻae laʻā, mo e māhina, ʻi he toʻutangata kotoa pē.
6 Szálljon le, mint eső a kaszáló rétre, mint zápor, mely áztatja a földet.
ʻE ʻalu hifo ia ʻo hangē ko e ʻuha ki he mohuku kuo tutuʻu: ʻo hangē ko e ʻuha tuʻu mo tō ʻoku fakaviviku ʻae fonua.
7 Viruljon napjaiban az igaz, és bőviben legyen béke a hold enyésztéig.
ʻE tupu pē ʻae kau māʻoniʻoni ʻi hono ngaahi ʻaho; mo e melino lahi ʻaupito ʻi he kei tolonga ʻae māhina.
8 És uralkodjék tengertől tengerig s a folyamtól a föld végéig.
ʻE pule ʻe ia foki mei he tahi ki he tahi, pea mei he vaitafe ʻo aʻu ki he ngaahi ngataʻanga ʻo māmani.
9 Előtte térdeljenek a pusztalakók, és ellenségei port nyaldossanak.
ʻE punou ʻi hono ʻao ʻakinautolu ʻoku nofo ʻi he toafa; pea ʻe ʻemo ʻae efu ʻe hono ngaahi fili.
10 Tarsís és a szigetek királyai ajándékkal adózzanak, Sebá és Szebá királyai adót mutatnak be.
ʻE ʻomi ʻae ngaahi meʻaʻofa ʻe he ngaahi tuʻi ʻo Tasisi pea mo e ngaahi motu: ʻe ʻatu ʻae ngaahi meʻa foaki ʻe he ngaahi tuʻi ʻo Sipa mo Sepa.
11 És leborúlnak előtte mind a királyok, mind a nemzetek szolgálják őt.
ʻIo, ʻe punou ʻi hono ʻao ʻae ngaahi tuʻi kotoa pē: ʻE tauhi ia ʻe he puleʻanga kotoa pē.
12 Mert megmenti a szűkölködőt, ki esedezik és a szegényt, meg azt, kinek nincsen segítője;
He te ne fakamoʻui ʻae masiva ʻi heʻene tangi; ʻae mamahi foki, mo ia ʻoku ʻikai hano tokoni.
13 szánakozik ügyefogyottan és szűkölködőn és a szűkölködők lelkeit megsegíti;
Te ne fakamoʻui ʻae vaivai mo e masiva, ʻo fakamoʻui ʻae laumālie ʻoe kau masiva.
14 elnyomástól és erőszaktól megváltja lelküket, és drága az ő vérük szemeiben.
ʻE huhuʻi ʻe ia honau laumālie mei he kākā mo e fakamālohi: pea ʻe mahuʻinga honau toto ʻi hono ʻao.
15 Majd föléled s ad neki Sebá aranyából; imádkozik érte mindig, egész nap áldja őt.
Pea ʻe moʻui pe ia, pea ʻe foaki kiate ia ʻae koula ʻo Sipa: ʻE fai maʻuaipē ʻae lotu koeʻuhi ko ia; pea ʻe fakamālō kiate ia ʻi he ʻaho kotoa pē,
16 Legyen gabonának bősége az országban a hegyek esúcsán, rengjen mint a Libánon a termése és virágozzanak ki a városból, mint a földnek füve.
Pea ʻe ʻi ai ʻae falukunga ʻoe uite ʻi he fonua ʻi he tumutumu ʻoe ngaahi moʻunga, ʻe ngaueue hono fua ʻo ia ʻo hangē ko Lepanoni: pea ko kinautolu ʻi he kolo ʻe tupu pe ʻo hangē ko e mohuku ʻoe fonua.
17 Legyen neve örökre, a míg nap lesz, aarjadozzék never és áldják magukat vele, mind a nemzetek boldognak mondják!
ʻE tuʻumaʻu hono huafa ʻo taʻengata, ʻe tolonga maʻuaipē hono huafa ʻo hangē ko e laʻā: pea ʻe monūʻia ʻae kakai ʻiate ia: ʻe ui ia ko e monūʻia ʻe he puleʻanga kotoa pē.
18 Áldva legyen az Örökkévaló, az Isten, lzraél Istene, ki egyedül müvel csodás tetteket!
Fakafetaʻi kia Sihova ko e ʻOtua, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, ʻaia tokotaha pe ʻoku fai ʻae ngaahi meʻa fakaofo.
19 És áldva legyen dicsőséges neve örökre és teljék meg dicsőségével az egész föld! Ámen és Ámen!
Pea fakafetaʻi maʻuaipē ki hono huafa ongoongolelei ʻo taʻengata: pea tuku ke pito ʻa māmani kotoa pē ʻi hono nāunau; ʻEmeni, mo ʻEmeni.
20 Vége Dávid, Jísaj fia imáinak.
Kuo ngata ʻae ngaahi lotu ʻa Tevita ko e foha ʻo Sese.
