Zsoltárok 72
1 Salamontól. Isten, ítéleteidet add a királynak és igazságodat a király fiának;
Av Salomo. Gud, gjev kongen dine domar og kongssonen di rettferd!
2 itélje népedet igazsággal és szegényeidet jog szerint.
Han skal døma ditt folk med rettferd og dine armingar med rett.
3 Teremjenek a hegyek békét a népnek és a halmok igazságot.
Fjelli skal bera fred for folket, og like eins haugarne, ved rettferd.
4 Jogot szerezzen a nép szegényeinek, segítsen a szükölködő fiainak és zúzza szét a fosztogatót.
Han skal døma armingarne i folket, han skal frelsa borni åt den fatige og knasa valdsmannen.
5 Féljenek téged, a meddig nap van, s a míg hold lesz, nemzedéken, nemzedékeken át.
Dei skal ottast deg so lenge soli skin, og so lenge månen lyser frå ætt til ætt.
6 Szálljon le, mint eső a kaszáló rétre, mint zápor, mely áztatja a földet.
Han skal koma ned som regn på nyslegen voll, lik ei regnskur som væter jordi.
7 Viruljon napjaiban az igaz, és bőviben legyen béke a hold enyésztéig.
I hans dagar skal den rettferdige bløma, og det skal vera mykje fred, alt til det ingen måne er meir.
8 És uralkodjék tengertől tengerig s a folyamtól a föld végéig.
Og han skal hava herredom frå hav til hav, og frå elvi til endarne av jordi.
9 Előtte térdeljenek a pusztalakók, és ellenségei port nyaldossanak.
Dei som bur i øydemarki, skal bøygja seg for honom, og hans fiendar skal slikka mold.
10 Tarsís és a szigetek királyai ajándékkal adózzanak, Sebá és Szebá királyai adót mutatnak be.
Kongarne frå Tarsis og øyarne skal bera fram gåvor, kongarne frå Sjeba og Seba skal koma med skatt.
11 És leborúlnak előtte mind a királyok, mind a nemzetek szolgálják őt.
Alle kongar skal fall ned for honom, alle folkeslag skal tena honom.
12 Mert megmenti a szűkölködőt, ki esedezik és a szegényt, meg azt, kinek nincsen segítője;
For han skal frelsa den fatige som ropar, og armingen som ingen hjelpar hev.
13 szánakozik ügyefogyottan és szűkölködőn és a szűkölködők lelkeit megsegíti;
Han skal spara vesalmannen og den fatige, og sjælerne åt dei fatige skal han frelsa.
14 elnyomástól és erőszaktól megváltja lelküket, és drága az ő vérük szemeiben.
Frå trykk og vald skal han løysa deira sjæl, og dyrt skal blodet deira vera i hans augo.
15 Majd föléled s ad neki Sebá aranyából; imádkozik érte mindig, egész nap áldja őt.
Og han skal liva, og Sjeba-gull skal han gjeva honom, og han skal alltid beda for honom, heile dagen skal han lova honom.
16 Legyen gabonának bősége az országban a hegyek esúcsán, rengjen mint a Libánon a termése és virágozzanak ki a városból, mint a földnek füve.
Det skal vera ei mengd med korn i landet, på fjelltopparne, grøda skal susa som Libanonskogen, og folk blømer fram i byarne som gras på jordi.
17 Legyen neve örökre, a míg nap lesz, aarjadozzék never és áldják magukat vele, mind a nemzetek boldognak mondják!
Hans namn skal vara i all æva, so lenge soli skin, skal hans namn setja nye renningar, og ved honom skal dei velsigna seg, alle heidningefolk skal prisa honom sæl.
18 Áldva legyen az Örökkévaló, az Isten, lzraél Istene, ki egyedül müvel csodás tetteket!
Lova vere Gud Herren, Israels Gud, han, den einaste som gjer under!
19 És áldva legyen dicsőséges neve örökre és teljék meg dicsőségével az egész föld! Ámen és Ámen!
Og lova vere hans herlege namn i all æva! og all jordi verte full av hans æra! Amen, amen!
20 Vége Dávid, Jísaj fia imáinak.
Ende på bønerne av David, son åt Isai.
