Zsoltárok 72
1 Salamontól. Isten, ítéleteidet add a királynak és igazságodat a király fiának;
Psalmus, In Salomonem.
2 itélje népedet igazsággal és szegényeidet jog szerint.
Deus iudicium tuum regi da: et iustitiam tuam filio regis: Iudicare populum tuum in iustitia, et pauperes tuos in iudicio.
3 Teremjenek a hegyek békét a népnek és a halmok igazságot.
Suscipiant montes pacem populo: et colles iustitiam.
4 Jogot szerezzen a nép szegényeinek, segítsen a szükölködő fiainak és zúzza szét a fosztogatót.
Iudicabit pauperes populi, et salvos faciet filios pauperum: et humiliabit calumniatorem.
5 Féljenek téged, a meddig nap van, s a míg hold lesz, nemzedéken, nemzedékeken át.
Et permanebit cum Sole, et ante Lunam, in generatione et generationem.
6 Szálljon le, mint eső a kaszáló rétre, mint zápor, mely áztatja a földet.
Descendet sicut pluvia in vellus: et sicut stillicidia stillantia super terram.
7 Viruljon napjaiban az igaz, és bőviben legyen béke a hold enyésztéig.
Orietur in diebus eius iustitia, et abundantia pacis: donec auferatur luna.
8 És uralkodjék tengertől tengerig s a folyamtól a föld végéig.
Et dominabitur a mari usque ad mare: et a flumine usque ad terminos orbis terrarum.
9 Előtte térdeljenek a pusztalakók, és ellenségei port nyaldossanak.
Coram illo procident Aethiopes: et inimici eius terram lingent.
10 Tarsís és a szigetek királyai ajándékkal adózzanak, Sebá és Szebá királyai adót mutatnak be.
Reges Tharsis, et insulae munera offerent: reges Arabum, et Saba dona adducent:
11 És leborúlnak előtte mind a királyok, mind a nemzetek szolgálják őt.
Et adorabunt eum omnes reges terrae: omnes gentes servient ei:
12 Mert megmenti a szűkölködőt, ki esedezik és a szegényt, meg azt, kinek nincsen segítője;
Quia liberabit pauperem a potente: et pauperem, cui non erat adiutor.
13 szánakozik ügyefogyottan és szűkölködőn és a szűkölködők lelkeit megsegíti;
Parcet pauperi et inopi: et animas pauperum salvas faciet.
14 elnyomástól és erőszaktól megváltja lelküket, és drága az ő vérük szemeiben.
Ex usuris et iniquitate redimet animas eorum: et honorabile nomen eorum coram illo.
15 Majd föléled s ad neki Sebá aranyából; imádkozik érte mindig, egész nap áldja őt.
Et vivet, et dabitur ei de auro Arabiae, et adorabunt de ipso semper: tota die benedicent ei.
16 Legyen gabonának bősége az országban a hegyek esúcsán, rengjen mint a Libánon a termése és virágozzanak ki a városból, mint a földnek füve.
Et erit firmamentum in terra in summis montium, superextolletur super Libanum fructus eius: et florebunt de civitate sicut foenum terrae.
17 Legyen neve örökre, a míg nap lesz, aarjadozzék never és áldják magukat vele, mind a nemzetek boldognak mondják!
Sit nomen eius benedictum in saecula: ante Solem permanet nomen eius. Et benedicentur in ipso omnes tribus terrae: omnes gentes magnificabunt eum.
18 Áldva legyen az Örökkévaló, az Isten, lzraél Istene, ki egyedül müvel csodás tetteket!
Benedictus Dominus Deus Israel, qui facit mirabilia solus:
19 És áldva legyen dicsőséges neve örökre és teljék meg dicsőségével az egész föld! Ámen és Ámen!
Et benedictum nomen maiestatis eius in aeternum: et replebitur maiestate eius omnis terra: fiat, fiat.
20 Vége Dávid, Jísaj fia imáinak.
