Zsoltárok 71
1 Benned, Örökkévaló, van menedékem, ne hagyj megszégyenűlnöm soha!
MAIN Ieowa, i liki komui, kom der mueid on, i en jarodi kokolata.
2 Igazságoddal ments meg és szabadíts meg engem, hajlítsd hozzám füledet és segíts meg!
Kom kotin dore ia la pweki omui pun, o kotin jauaja ia, o kotin kapaike don ia karon omui kan o jauaja ia.
3 Légy nekem menedék sziklájává, hogy bemehessek mindig: rendeld segitésemre, mert szirtem és váram vagy.
Komui en koti wiala ia paipalap, waja i pan kak pitila ia anjau karoj, pwe kom kotin inauki on ia er, me kom pan dore ia la, pwe komui ai paip o ai kel.
4 Istenem, szabadíts ki engem gonosznak kezéből, jogtalankodónak és erőszakoskodónak markából.
Ai Kot, jauaja ia jan nan pa en me doo jan Kot, o jan nan pa en me japun o weit.
5 Mert te vagy reményem; az Úr, az Örökkévaló bizodalmam ifjúkoromtól fogva.
Pwe komui kapore pa i, Main Ieowa, komui ai kel jan ni ai pulepul.
6 Te reád támaszkodtam születéstől fogva, anyám méhéből te vontál ki, rólad szól dícsérődalom mindig.
I liki komui jan ni ai ipwidier, o komui me kaipwi ia jan nan kaped en in ai, i pan kapina komui kokolata.
7 Mintegy csodája lettem sokaknak, de te vagy erős menedékem.
Nai dueta meakot me kapuriamui on me toto; a komui kel pa i manaman.
8 Teljék meg szájam dicséreteddel, egész nap dicsőségeddel.
Kom kotin kadireki au ai kapin o danke on komui.
9 Ne dobj el engem vénség idején; midőn fogytán van erőm, ne hagyj el engem.
Kom der kotin kaje ia la ni ai mala, o der muei jan ia ni ai pan luetala.
10 Mert szóltak rólam ellenségeim, és lelkem meglesői tanácskoztak együtt,
Pwe ai imwintiti kin palian ia ni ar lokaia, o me kin majamajan ia, kin kapakapun pena,
11 mondván: Isten elhagyta őt, üldözzétek és fogjátok meg, mert nincs megmentő!
O indinda: Kot muei janer i, komail paki o koledi i, pwe jota jauaj pa a.
12 Isten, ne távozzál tőlem, Istenem, segítségemre siess.
Main Kot, kom der kotin doo wei jan ia, Main Kot! Kom kotin madando o jauaja ia.
13 Szégyenűljenek meg, fogyjanak meg lelkem vádlói, gyalázat és szégyen burkolja őket, a kik bajomat keresik.
A me palian ia en namenokala o jarodi; o me rapa kin ia, pwen kame ia la, ren kadupale kidi namenok o lalaue.
14 Én pedig mindig várakozom, hogy megtoldhassam minden dicséretedet.
A i pan auiauita, o i pan kalaudela ai kapin on komui kokolata.
15 Szájam elbeszéli igazságodat, egész nap segedelmedet, mert számát sem tudom.
Au ai en kaloki jili omui pun, o omui kamau pan ran karoj, me jota kak wadawad pena.
16 Bemegyek az Úrnak, az Örökkévalónak hatalmas tetteivel, említem igazságodat, egyedül a tiedet.
I kin weweid jili ni mana en Ieowa Kaun; i pan kapina omui pun eta.
17 Isten, megtanítottál ifjúkoromtól fogva, egész eddig hirdetem csodás tetteidet.
Main Kot, kom kotin padaki on ia er jan ni ai pulepul, o i kaloki jili omui manaman akan jan maj kokodo lel met.
18 De öregségig és vénségig se hagyj el, Isten, miglen hirdetem karodat a nemzedéknek, mind a jövendőknek a te hatalmadat.
Main Kot, kom der kotin muei jan ia ni ai mala, pit en mon ai lao puetepuetala, lao i pan padaki on jeri en jeri kan omui wiawia o on me pan kokodo omui manaman.
19 Hisz igazságod, Isten, a magas égig ér; a ki nagyokat miveltél, Isten, ki olyan mint te?
Main Kot, omui pun meid ileile, kom kin wiada dodok lapalap. Main Kot, ij me rajon komui?
20 A ki láttattál velem sok szorongatást és veszedelmeket, újra éltess engem, és a föld mélységeiből újra hozz föl engem!
Pwe komui kotiki on kit er kamajak laud o toto, o kom kotin pur on kamau kit ada o wai ia dado jan nan waja lol.
21 Növeljed nagyságomat és fordulj, hogy megvigasztalj.
Komui pan kotin kaileile ia da, o kom pan kotin pur on kamait ia la.
22 Én is magasztallak majd lantszerrel hűségedért, Istenem; zengek neked hárfán, oh Izraél szentje.
I ap pan kapinaki komui kajan, pweki omui melel, ai Kot, I pan kauleki on komui arp, on komui, me Jaraui en Ijrael.
23 Ujjonganak ajkaim, mert zenghetek neked, meg a lelkem, melyet kiváltottál.
Kil in au ai o nen i, me re kotin dorelar, pan pereperen o kauli on komui.
24 Nyelvem is egész nap elrebegi igazságodat; mert megszégyenültek, mert elpirultak, kik bajomat keresik.
Pil lo i pan indinda duen omui pun jan manjan lel jautik. Pwe irail, me men kawe ia la, namenokala o jarodier.
