Zsoltárok 71
1 Benned, Örökkévaló, van menedékem, ne hagyj megszégyenűlnöm soha!
ヱホバよ我なんぢに依頼む ねがはくは何の日までも恥うくることなからしめ給へ
2 Igazságoddal ments meg és szabadíts meg engem, hajlítsd hozzám füledet és segíts meg!
なんぢの義をもて我をたすけ我をまぬかれしめたまへ なんぢの耳をわれに傾けて我をすくひたまへ
3 Légy nekem menedék sziklájává, hogy bemehessek mindig: rendeld segitésemre, mert szirtem és váram vagy.
ねがはくは汝わがすまひの磐となりたまへ われ恒にそのところに往ことを得ん なんぢ我をすくはんとて勅命をいだしたまへり そは汝はわが磐わが城なり
4 Istenem, szabadíts ki engem gonosznak kezéből, jogtalankodónak és erőszakoskodónak markából.
わが神よあしきものの手より不義残忍なる人のてより 我をまぬかれしめたまへ
5 Mert te vagy reményem; az Úr, az Örökkévaló bizodalmam ifjúkoromtól fogva.
主ヱホバよなんぢはわが望なり わが幼少よりの恃なり
6 Te reád támaszkodtam születéstől fogva, anyám méhéből te vontál ki, rólad szól dícsérődalom mindig.
われ胎をはなるるより汝にまもられ母の腹にありしときより汝にめぐまれたり 我つねに汝をほめたたへん
7 Mintegy csodája lettem sokaknak, de te vagy erős menedékem.
我おほくの人にあやしまるるごとき者となれり 然どなんぢはわが堅固なる避所なり
8 Teljék meg szájam dicséreteddel, egész nap dicsőségeddel.
なんぢの頌辭となんぢの頌美とは終日わが口にみちん
9 Ne dobj el engem vénség idején; midőn fogytán van erőm, ne hagyj el engem.
わが年老ぬるとき我をすてたまふなかれ わが力おとろふるとき我をはなれたまなかれ
10 Mert szóltak rólam ellenségeim, és lelkem meglesői tanácskoztak együtt,
わが仇はわがことを論ら ひわが霊魂をうかがふ者はたがひに議ていふ
11 mondván: Isten elhagyta őt, üldözzétek és fogjátok meg, mert nincs megmentő!
神かれを離れたり彼をたすくる者なし かれを追てとらへよと
12 Isten, ne távozzál tőlem, Istenem, segítségemre siess.
神よわれに遠ざかりたまふなかれ わが神よとく來りて我をたすけたまへ
13 Szégyenűljenek meg, fogyjanak meg lelkem vádlói, gyalázat és szégyen burkolja őket, a kik bajomat keresik.
わがたましひの敵ははぢ且おとろへ我をそこなはんとするものは謗と辱とにおほはれよ
14 Én pedig mindig várakozom, hogy megtoldhassam minden dicséretedet.
されど我はたえず望をいだきていやますます汝をほめたたへん
15 Szájam elbeszéli igazságodat, egész nap segedelmedet, mert számát sem tudom.
わが口はひねらす汝の義となんぢの救とをかたらん われその數をしらざればなり
16 Bemegyek az Úrnak, az Örökkévalónak hatalmas tetteivel, említem igazságodat, egyedül a tiedet.
われは主ヱホバの大能の事跡をたづさへゆかん われは只なんぢの義のみをかたらん
17 Isten, megtanítottál ifjúkoromtól fogva, egész eddig hirdetem csodás tetteidet.
神よなんぢわれを幼少より教へたまへり われ今にいたるまで汝のくすしき事跡をのべつたへたり
18 De öregségig és vénségig se hagyj el, Isten, miglen hirdetem karodat a nemzedéknek, mind a jövendőknek a te hatalmadat.
神よねがはくはわれ老て頭髪しろくなるとも我がなんぢの力を次代にのべつたへ なんぢの大能を世にうまれいづる凡のものに宜傅ふるまで我をはなれ給ふなかれ
19 Hisz igazságod, Isten, a magas égig ér; a ki nagyokat miveltél, Isten, ki olyan mint te?
神よなんぢの義もまた甚たかし なんぢは大なることをなしたまへり 神よたれか汝にひとしき者あらんや
20 A ki láttattál velem sok szorongatást és veszedelmeket, újra éltess engem, és a föld mélységeiből újra hozz föl engem!
汝われらを多のおもき苦難にあはせたまへり なんぢ再びわれらを活しわれらを地の深所よりあげたまはん
21 Növeljed nagyságomat és fordulj, hogy megvigasztalj.
ねがはくは我をいよいよ大ならしめ歸りきたりて我をなぐさめ給へ
22 Én is magasztallak majd lantszerrel hűségedért, Istenem; zengek neked hárfán, oh Izraél szentje.
わが神よさらばわれ筝をもて汝をほめ なんぢの眞實をほめたたへん イスラエルの聖者よわれ琴をもてなんぢを讃うたはん
23 Ujjonganak ajkaim, mert zenghetek neked, meg a lelkem, melyet kiváltottál.
われ聖前にうたときわが口唇よろこびなんぢの贖ひたまへるわが霊魂おほいに喜ばん
24 Nyelvem is egész nap elrebegi igazságodat; mert megszégyenültek, mert elpirultak, kik bajomat keresik.
わが舌もまた終日なんぢの義をかたらん われを害はんとするもの愧惶つればなり
