Zsoltárok 71
1 Benned, Örökkévaló, van menedékem, ne hagyj megszégyenűlnöm soha!
IN thee, O Lord, do I put my trust: let me never be put to confusion.
2 Igazságoddal ments meg és szabadíts meg engem, hajlítsd hozzám füledet és segíts meg!
Deliver me in thy righteousness, and cause me to escape: incline thine ear unto me, and save me.
3 Légy nekem menedék sziklájává, hogy bemehessek mindig: rendeld segitésemre, mert szirtem és váram vagy.
Be thou my strong habitation, whereunto I may continually resort: thou hast given commandment to save me; for thou art my rock and my fortress.
4 Istenem, szabadíts ki engem gonosznak kezéből, jogtalankodónak és erőszakoskodónak markából.
Deliver me, O my God, out of the hand of the wicked, out of the hand of the unrighteous and cruel man.
5 Mert te vagy reményem; az Úr, az Örökkévaló bizodalmam ifjúkoromtól fogva.
For thou art my hope, O Lord God: thou art my trust from my youth.
6 Te reád támaszkodtam születéstől fogva, anyám méhéből te vontál ki, rólad szól dícsérődalom mindig.
By thee have I been holden up from the womb: thou art he that took me out of my mother’s bowels: my praise shall be continually of thee.
7 Mintegy csodája lettem sokaknak, de te vagy erős menedékem.
I am as a wonder unto many; but thou art my strong refuge.
8 Teljék meg szájam dicséreteddel, egész nap dicsőségeddel.
Let my mouth be filled with thy praise and with thy honour all the day.
9 Ne dobj el engem vénség idején; midőn fogytán van erőm, ne hagyj el engem.
Cast me not off in the time of old age; forsake me not when my strength faileth.
10 Mert szóltak rólam ellenségeim, és lelkem meglesői tanácskoztak együtt,
For mine enemies speak against me; and they that lay wait for my soul take counsel together,
11 mondván: Isten elhagyta őt, üldözzétek és fogjátok meg, mert nincs megmentő!
Saying, God hath forsaken him: persecute and take him; for there is none to deliver him.
12 Isten, ne távozzál tőlem, Istenem, segítségemre siess.
O God, be not far from me: O my God, make haste for my help.
13 Szégyenűljenek meg, fogyjanak meg lelkem vádlói, gyalázat és szégyen burkolja őket, a kik bajomat keresik.
Let them be confounded and consumed that are adversaries to my soul; let them be covered with reproach and dishonour that seek my hurt.
14 Én pedig mindig várakozom, hogy megtoldhassam minden dicséretedet.
But I will hope continually, and will yet praise thee more and more.
15 Szájam elbeszéli igazságodat, egész nap segedelmedet, mert számát sem tudom.
My mouth shall shew forth thy righteousness and thy salvation all the day; for I know not the numbers thereof.
16 Bemegyek az Úrnak, az Örökkévalónak hatalmas tetteivel, említem igazságodat, egyedül a tiedet.
I will go in the strength of the Lord God: I will make mention of thy righteousness, even of thine only.
17 Isten, megtanítottál ifjúkoromtól fogva, egész eddig hirdetem csodás tetteidet.
O God, thou hast taught me from my youth: and hitherto have I declared thy wondrous works.
18 De öregségig és vénségig se hagyj el, Isten, miglen hirdetem karodat a nemzedéknek, mind a jövendőknek a te hatalmadat.
Now also when I am old and grayheaded, O God, forsake me not; until I have shewed thy strength unto this generation, and thy power to every one that is to come.
19 Hisz igazságod, Isten, a magas égig ér; a ki nagyokat miveltél, Isten, ki olyan mint te?
Thy righteousness also, O God, is very high, who hast done great things: O God, who is like unto thee!
20 A ki láttattál velem sok szorongatást és veszedelmeket, újra éltess engem, és a föld mélységeiből újra hozz föl engem!
Thou, which hast shewed me great and sore troubles, shalt quicken me again, and shalt bring me up again from the depths of the earth.
21 Növeljed nagyságomat és fordulj, hogy megvigasztalj.
Thou shalt increase my greatness, and comfort me on every side.
22 Én is magasztallak majd lantszerrel hűségedért, Istenem; zengek neked hárfán, oh Izraél szentje.
I will also praise thee with the psaltery, even thy truth, O my God: unto thee will I sing with the harp, O thou Holy One of Israel.
23 Ujjonganak ajkaim, mert zenghetek neked, meg a lelkem, melyet kiváltottál.
My lips shall greatly rejoice when I sing unto thee; and my soul, which thou hast redeemed.
24 Nyelvem is egész nap elrebegi igazságodat; mert megszégyenültek, mert elpirultak, kik bajomat keresik.
My tongue also shall talk of thy righteousness all the day long: for they are confounded, for they are brought unto shame, that seek my hurt.
