< Zsoltárok 70 >

1 A karmesternek. Dávidtól. Emlékeztetésül. Isten, megmentésemre, Örökkévaló, segítségemre siess!
MAING Kot kom kotin madangdo, dore ia la, Maing Ieowa, pwen sauasa ia!
2 Szégyenűljenek meg és gyalázásúl legyenek, a kik lelkemre törnek; hátráljanak meg és piruljanak el, a kik bajomat kívánják.
Me kin masamasan ia, en namenokala o sarodi, o me kin peren kida ai apwal akan, en ponseker wei o lesila.
3 Forduljanak vissza szégyenük miatt, kik azt mondják: Hah, hah!
Pwe irail me kin indinda due ai: Io ol o! Ren namenokala.
4 Örvendjenek és örüljenek mind a te keresőid, és mondják mindig: nagy az Isten! a kik szeretik segítségedet!
A me kin idok komui, en pereperen o popolki komui, o me kin pok ong omui maur, en indinda ansau karos: Kot meid kapingan!
5 Én pedig szegény vagyok és szűkölködő, Isten siess felém; segítségem és szabadítóm vagy, Örökkévaló, ne késsél!
A ngai me luet o samama. Maing Kot, kom kotin madang dong ia, pwe komui ta sauas pa i o ai saundor; Maing Ieowa, kom der kotin pwand!

< Zsoltárok 70 >