Zsoltárok 70

1 A karmesternek. Dávidtól. Emlékeztetésül. Isten, megmentésemre, Örökkévaló, segítségemre siess!

Thaburi ya Daudi Wee Ngai, hiũha ũũhonokie; Wee Jehova ũka narua ũndeithie.

2 Szégyenűljenek meg és gyalázásúl legyenek, a kik lelkemre törnek; hátráljanak meg és piruljanak el, a kik bajomat kívánják.

Andũ arĩa mendaga kũnjũraga maroconorithio na manyiitwo nĩ kĩrigiicano; arĩa othe mendaga nyanangwo marocooka na thuutha maconokete.

3 Forduljanak vissza szégyenük miatt, kik azt mondják: Hah, hah!

Andũ arĩa mathekagĩrĩra makiugaga atĩrĩ, “Haiya! Haiya!” marocooka na thuutha maconokete.

4 Örvendjenek és örüljenek mind a te keresőid, és mondják mindig: nagy az Isten! a kik szeretik segítségedet!

No arĩa othe makũrongoragia marokena na macanjamũke; arĩa mendete ũhonokio waku marotũũra moigaga atĩrĩ, “Ngai arotũgĩrio!”

5 Én pedig szegény vagyok és szűkölködő, Isten siess felém; segítségem és szabadítóm vagy, Örökkévaló, ne késsél!

No rĩrĩ, niĩ ndĩ mũthĩĩni na mũbatari; Wee Ngai, hiuha ũũke kũrĩ niĩ. Wee nĩwe ũteithio wakwa na mũhonokia wakwa; Wee Jehova, ndũkagonderere gũũka kũndeithia.