< Zsoltárok 70 >

1 A karmesternek. Dávidtól. Emlékeztetésül. Isten, megmentésemre, Örökkévaló, segítségemre siess!
TO THE OVERSEER. BY DAVID. “TO CAUSE TO REMEMBER.” O God, [hurry] to deliver me, O YHWH, hurry to help me.
2 Szégyenűljenek meg és gyalázásúl legyenek, a kik lelkemre törnek; hátráljanak meg és piruljanak el, a kik bajomat kívánják.
Let them be ashamed and confounded Who are seeking my soul, Let them be turned backward and blush Who are desiring my evil.
3 Forduljanak vissza szégyenük miatt, kik azt mondják: Hah, hah!
Let them turn back because of their shame, Who are saying, “Aha, aha.”
4 Örvendjenek és örüljenek mind a te keresőid, és mondják mindig: nagy az Isten! a kik szeretik segítségedet!
Let all those seeking You rejoice and be glad in You, And let those loving Your salvation Continually say, “God is magnified.”
5 Én pedig szegény vagyok és szűkölködő, Isten siess felém; segítségem és szabadítóm vagy, Örökkévaló, ne késsél!
And I [am] poor and needy, O God, hurry to me, You [are] my help and my deliverer, O YHWH, do not linger!

< Zsoltárok 70 >