Zsoltárok 70

1 A karmesternek. Dávidtól. Emlékeztetésül. Isten, megmentésemre, Örökkévaló, segítségemre siess!

“To the chief musician, by David, to bring to remembrance.” O God, [arise] to deliver me; O Lord, make haste to help me.

2 Szégyenűljenek meg és gyalázásúl legyenek, a kik lelkemre törnek; hátráljanak meg és piruljanak el, a kik bajomat kívánják.

Let those that seek after my life be made ashamed and put to the blush: let those that desire my unhappiness be turned backward and put to confusion.

3 Forduljanak vissza szégyenük miatt, kik azt mondják: Hah, hah!

Let them be turned backward in consequence of their shame, that say, Aha, aha.

4 Örvendjenek és örüljenek mind a te keresőid, és mondják mindig: nagy az Isten! a kik szeretik segítségedet!

Let all those that seek thee be glad and rejoice in thee: and let such as love thy salvation say continually, God is great.

5 Én pedig szegény vagyok és szűkölködő, Isten siess felém; segítségem és szabadítóm vagy, Örökkévaló, ne késsél!

But I am poor and needy, O God: come hastily unto me; my help and my deliverer art thou: O Lord, do not delay.