Zsoltárok 70

1 A karmesternek. Dávidtól. Emlékeztetésül. Isten, megmentésemre, Örökkévaló, segítségemre siess!

For the end, by David for a remembrance, that the Lord may save me. Draw near, O God, to my help.

2 Szégyenűljenek meg és gyalázásúl legyenek, a kik lelkemre törnek; hátráljanak meg és piruljanak el, a kik bajomat kívánják.

Let them be ashamed and confounded that seek my soul: let them be turned backward and put to shame, that wish me evil.

3 Forduljanak vissza szégyenük miatt, kik azt mondják: Hah, hah!

Let them that say to me, Aha, aha, be turned back and put to shame immediately.

4 Örvendjenek és örüljenek mind a te keresőid, és mondják mindig: nagy az Isten! a kik szeretik segítségedet!

Let all that seek you exult and be glad in you: and let those that love your salvation say continually, Let God be magnified.

5 Én pedig szegény vagyok és szűkölködő, Isten siess felém; segítségem és szabadítóm vagy, Örökkévaló, ne késsél!

But I am poor and needy; O God, help me: you are my helper and deliverer, O Lord, delay not.