Zsoltárok 70

1 A karmesternek. Dávidtól. Emlékeztetésül. Isten, megmentésemre, Örökkévaló, segítségemre siess!

For the choirmaster. Of David. To bring remembrance. Make haste, O God, to deliver me! Hurry, O LORD, to help me!

2 Szégyenűljenek meg és gyalázásúl legyenek, a kik lelkemre törnek; hátráljanak meg és piruljanak el, a kik bajomat kívánják.

May those who seek my life be ashamed and confounded; may those who wish me harm be repelled and humiliated.

3 Forduljanak vissza szégyenük miatt, kik azt mondják: Hah, hah!

May those who say, “Aha, aha!” retreat because of their shame.

4 Örvendjenek és örüljenek mind a te keresőid, és mondják mindig: nagy az Isten! a kik szeretik segítségedet!

May all who seek You rejoice and be glad in You; may those who love Your salvation always say, “Let God be magnified!”

5 Én pedig szegény vagyok és szűkölködő, Isten siess felém; segítségem és szabadítóm vagy, Örökkévaló, ne késsél!

But I am poor and needy; hurry to me, O God. You are my help and my deliverer; O LORD, do not delay.