< Zsoltárok 69 >
1 A karmesternek. Liliomok szerint. Dávidtól. Segíts engem Isten, mert lélekig hatoltak a vizek.
Reši me, oh Bog, kajti vode vstopajo v mojo dušo.
2 Belesülyedtem a mélység iszapjába, s nincs megállhatás; bejutottam vizek mélyeibe és áradat sodort el engem.
Tonem v globoko blato, kjer ni stojišča. Prišel sem v globoke vode, kjer me preplavljajo poplave.
3 Elfáradtam kiáltásomban, kihevült a torkom, elepedtek szemeim, várván Istenemre.
Naveličan sem svojega joka, moje grlo je suho, moje oči pešajo, ko čakam na svojega Boga.
4 Többen vannak fejem haj szálainál, kik ok nélkül gyülölöim, számosak a megsemmisítőim, kik hazugul ellenségeim; a mit el nem raboltam, azt kell megtérítenem.
Tistih, ki me sovražijo brez razloga, je več kakor las moje glave. Tisti, ki me hočejo uničiti, so moji krivični sovražniki, mogočni so. Potem sem povrnil to, česar nisem vzel.
5 Isten, te ismered oktalanságomat, és bűneim előtted nincsenek eltitkolva.
Oh Bog, ti poznaš mojo nespametnost in moji grehi niso skriti pred teboj.
6 Ne szégyenűljenek meg általam a téged remélők, Uram, Örökkévaló, seregek ura; ne piruljanak el általam a téged keresők, Izraél Istene.
Naj tisti, ki čakajo nate, oh Gospod Bog nad bojevniki, ne bodo osramočeni zaradi mene. Naj tisti, ki te iščejo, ne bodo zbegani zaradi mene, oh Izraelov Bog.
7 Mert éretted viseltem gyalázatot, boritotta szégyen arczomat;
Ker zaradi tebe prenašam grajo, je moj obraz pokrila sramota.
8 elidegenítve lettem testvéreimnek, isméretlenné anyám fiainak.
Postal sem tujec svojim bratom in neznanec otrokom svoje matere.
9 Mert a házadért való buzgólkodás megemésztett engem, és gyalázóid gyalázásai én reám estek.
Kajti gorečnost za tvojo hišo me je použila in graje teh, ki so te grajali, so padle name.
10 Bőjtben sírtam lelkemből, gyalázássá lett nekem;
Ko sem jokal in svojo dušo karal s postom, je bilo to za mojo grajo.
11 öltözetemmé zsákot tettem: lettem nekik példabeszéddé.
Tudi vrečevino sem si naredil za svojo obleko in postal sem jim v pregovor.
12 Szólnak rólam a kapuban ülők és a borivóknak danái.
Tisti, ki sedijo v velikih vratih, govorijo zoper mene in bil sem pesem pijancem.
13 De én – hozzád van az imádságom, Örökkévaló, a kegy idején; Isten, nagy szeretetedben hallgass meg engem üdvöd igazságával.
Toda, kar se mene tiče, je moja molitev k tebi, oh Gospod, ob sprejemljivem času. Oh Bog, v množici svojih usmiljenj me usliši, v resnici tvoje rešitve duše.
14 Ments ki engem a sárból, s ne engedj elsülyednem; hadd menekülök meg gyűlölőimtől s vizek mélyeiből.
Osvobodi me iz blata in ne pusti me utoniti. Naj bom osvobojen pred temi, ki me sovražijo in ven iz velikih vodá.
15 Ne sodorjon el a viz áradata s ne nyeljen el a mélység, s ne zárja rám száját a verem.
Naj me ne preplavi voda niti naj me ne požre globina in jama naj ne zapre svojih ust nad menoj.
16 Hallgass meg, Örökkévaló, mert jó a szereteted, nagy irgalmad szerint fordulj hozzám.
Usliši me, oh Gospod, kajti tvoja ljubeča skrbnost je dobra. Obrni se k meni glede na množino svojih nežnih usmiljenj.
17 S ne rejtsd el arczodat szolgádtól; mert megszorultam, gyorsan hallgass meg.
Svojega obraza ne skrij pred svojim služabnikom, kajti v stiski sem. Naglo me usliši.
18 Közeledj lelkemhez, váltsd meg azt, ellenségeim okából válts ki engem.
Približaj se moji duši in odkupi jo. Osvobodi me zaradi mojih sovražnikov.
19 Te ismered gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; előtted vannak mind a szorongatóim.
Spoznal si mojo grajo in mojo sramoto ter mojo nečast. Moji nasprotniki so vsi pred teboj.
20 Gyalázat törte meg szívemet és sínylődtem; reméltem megszánást, de nincs, vigasztalókat, de nem találtam.
Graja je zlomila moje srce in poln sem potrtosti. Pričakoval sem kakega, da se usmili, toda ni bilo nobenega; in tolažnikov, toda nisem našel nobenega.
21 Étkemül adtak mérget és szomjamra itattak velem eczetet.
Za jed so mi dali tudi žolč in v moji žeji so mi dali piti kis.
22 Legyen asztaluk előttük tőrré és a bátorságosaknak csapdává.
Njihova miza naj pred njimi postane zanka, in to, kar naj bi bilo za njihovo blaginjo, naj postane past.
23 Sötétűljenek el szemeik, hogy ne lássanak, és derekukat mindig tántorogtasd meg.
Naj njihove oči otemnijo, da ne vidijo in njihovim ledjem stôri, da se nenehno tresejo.
24 Öntsd ki rájuk haragvásodat, és föllobbant haragod érje utól őket.
Nanje izlij svoje ogorčenje in naj jih zgrabi tvoja srdita jeza.
25 Legyen tanyájuk elpusztult, sátraikban ne legyen lakó.
Naj bo njihovo prebivališče zapuščeno in naj nihče ne prebiva v njihovih šotorih.
26 Mert a kiket te megvertél, üldözték, és megöltjeid fájdalmáról beszélnek.
Kajti preganjajo tistega, ki si ga ti udaril in govorijo v žalost tistih, ki si jih ranil.
27 Tégy bűnt a bűnükre s ne jussanak be igazságodba.
Njihovi krivičnosti dodaj krivičnost, in naj ne pridejo v tvojo pravičnost.
28 Törültessenek ki az élők könyvéből és igazakkal együtt be ne irassanak.
Naj bodo izbrisani iz knjige življenja in ne bodo zapisani s pravičnimi.
29 Én pedig szegény és szenvedő vagyok; segítséged, oh Isten, ótalmazzon engem.
Toda jaz sem ubog in žalosten. Naj me tvoja rešitev duše, oh Bog, postavi visoko gor.
30 Hadd dicsérem Isten nevét énekkel és nagynak mondom őt hálaszóval,
S pesmijo bom hvalil Božje ime in ga poveličeval z zahvaljevanjem.
31 az jobban tetszik az Örökkévalónak ökörnél, szarvas-patás tuloknál.
To bo tudi bolj ugajalo Gospodu kakor vol ali bikec, ki ima roge in kopita.
32 Látták az alázatosak, örülnek; Istent keresők ti, éledjen föl szívetek!
Ponižni bo to videl in bil vesel in vaše srce, ki išče Boga, bo živelo.
33 Mert hallgat a szűkölködőkre az Örökkévaló, s az ő foglyait nem vetette meg.
Kajti Gospod posluša uboge in ne prezira svojih jetnikov.
34 Dicsérjék őt ég és föld, tengerek s mind a mi mozog bennök:
Naj ga hvalita nebo in zemlja, morja in vsaka stvar, ki se giblje v njih.
35 mert Isten megsegíti Cziónt s fölépíti Jehúda városait, hogy lakjanak ott. és birtokba vegyél;
Kajti Bog bo rešil Sion in pozidal Judova mesta, da bodo lahko tam prebivali in to imeli v posesti.
36 és szolgáinak magzata örökli azt, a kik nevét szeretik, lakoznak benne.
Tudi seme njegovih služabnikov bo to podedovalo in tisti, ki ljubijo njegovo ime, bodo prebivali v njih.