< Zsoltárok 69 >
1 A karmesternek. Liliomok szerint. Dávidtól. Segíts engem Isten, mert lélekig hatoltak a vizek.
To him that excelleth upon Shoshannim. A Psalme of David. Save mee, O God: for the waters are entred euen to my soule.
2 Belesülyedtem a mélység iszapjába, s nincs megállhatás; bejutottam vizek mélyeibe és áradat sodort el engem.
I sticke fast in the deepe myre, where no staie is: I am come into deepe waters, and the streames runne ouer me.
3 Elfáradtam kiáltásomban, kihevült a torkom, elepedtek szemeim, várván Istenemre.
I am wearie of crying: my throte is drie: mine eyes faile, whiles I waite for my God.
4 Többen vannak fejem haj szálainál, kik ok nélkül gyülölöim, számosak a megsemmisítőim, kik hazugul ellenségeim; a mit el nem raboltam, azt kell megtérítenem.
They that hate mee without a cause, are moe then the heares of mine heade: they that would destroy mee, and are mine enemies falsly, are mightie, so that I restored that which I tooke not.
5 Isten, te ismered oktalanságomat, és bűneim előtted nincsenek eltitkolva.
O God, thou knowest my foolishnesse, and my fautes are not hid from thee.
6 Ne szégyenűljenek meg általam a téged remélők, Uram, Örökkévaló, seregek ura; ne piruljanak el általam a téged keresők, Izraél Istene.
Let not them that trust in thee, O Lord God of hostes, be ashamed for me: let not those that seeke thee, be confounded through mee, O God of Israel.
7 Mert éretted viseltem gyalázatot, boritotta szégyen arczomat;
For thy sake haue I suffred reproofe: shame hath couered my face.
8 elidegenítve lettem testvéreimnek, isméretlenné anyám fiainak.
I am become a stranger vnto my brethren, euen an aliant vnto my mothers sonnes.
9 Mert a házadért való buzgólkodás megemésztett engem, és gyalázóid gyalázásai én reám estek.
For the zeale of thine house hath eaten mee, and the rebukes of them that rebuked thee, are fallen vpon me.
10 Bőjtben sírtam lelkemből, gyalázássá lett nekem;
I wept and my soule fasted, but that was to my reproofe.
11 öltözetemmé zsákot tettem: lettem nekik példabeszéddé.
I put on a sacke also: and I became a prouerbe vnto them.
12 Szólnak rólam a kapuban ülők és a borivóknak danái.
They that sate in the gate, spake of mee, and the drunkards sang of me.
13 De én – hozzád van az imádságom, Örökkévaló, a kegy idején; Isten, nagy szeretetedben hallgass meg engem üdvöd igazságával.
But Lord, I make my praier vnto thee in an acceptable time, euen in the multitude of thy mercie: O God, heare me in the trueth of thy saluation.
14 Ments ki engem a sárból, s ne engedj elsülyednem; hadd menekülök meg gyűlölőimtől s vizek mélyeiből.
Deliuer mee out of the myre, that I sinke not: let me be deliuered from them that hate me, and out of the deepe waters.
15 Ne sodorjon el a viz áradata s ne nyeljen el a mélység, s ne zárja rám száját a verem.
Let not the water flood drowne mee, neither let the deepe swallowe me vp: and let not the pit shut her mouth vpon me.
16 Hallgass meg, Örökkévaló, mert jó a szereteted, nagy irgalmad szerint fordulj hozzám.
Heare me, O Lord, for thy louing kindnes is good: turne vnto me according to ye multitude of thy tender mercies.
17 S ne rejtsd el arczodat szolgádtól; mert megszorultam, gyorsan hallgass meg.
And hide not thy face from thy seruant, for I am in trouble: make haste and heare me.
18 Közeledj lelkemhez, váltsd meg azt, ellenségeim okából válts ki engem.
Draw neere vnto my soule and redeeme it: deliuer me because of mine enemies.
19 Te ismered gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; előtted vannak mind a szorongatóim.
Thou hast knowen my reproofe and my shame, and my dishonour: all mine aduersaries are before thee.
20 Gyalázat törte meg szívemet és sínylődtem; reméltem megszánást, de nincs, vigasztalókat, de nem találtam.
Rebuke hath broken mine heart, and I am full of heauinesse, and I looked for some to haue pitie on me, but there was none: and for comforters, but I found none.
21 Étkemül adtak mérget és szomjamra itattak velem eczetet.
For they gaue me gall in my meate, and in my thirst they gaue me vineger to drinke.
22 Legyen asztaluk előttük tőrré és a bátorságosaknak csapdává.
Let their table be a snare before them, and their prosperitie their ruine.
23 Sötétűljenek el szemeik, hogy ne lássanak, és derekukat mindig tántorogtasd meg.
Let their eyes be blinded that they see not: and make their loynes alway to tremble.
24 Öntsd ki rájuk haragvásodat, és föllobbant haragod érje utól őket.
Powre out thine anger vpon them, and let thy wrathfull displeasure take them.
25 Legyen tanyájuk elpusztult, sátraikban ne legyen lakó.
Let their habitation be voide, and let none dwell in their tents.
26 Mert a kiket te megvertél, üldözték, és megöltjeid fájdalmáról beszélnek.
For they persecute him, whome thou hast smitten: and they adde vnto the sorrowe of them, whome thou hast wounded.
27 Tégy bűnt a bűnükre s ne jussanak be igazságodba.
Laie iniquitie vpon their iniquitie, and let them not come into thy righteousnesse.
28 Törültessenek ki az élők könyvéből és igazakkal együtt be ne irassanak.
Let them be put out of the booke of life, neither let them be written with the righteous.
29 Én pedig szegény és szenvedő vagyok; segítséged, oh Isten, ótalmazzon engem.
When I am poore and in heauinesse, thine helpe, O God, shall exalt me.
30 Hadd dicsérem Isten nevét énekkel és nagynak mondom őt hálaszóval,
I will praise the Name of God with a song, and magnifie him with thankesgiuing.
31 az jobban tetszik az Örökkévalónak ökörnél, szarvas-patás tuloknál.
This also shall please the Lord better then a yong bullocke, that hath hornes and hoofes.
32 Látták az alázatosak, örülnek; Istent keresők ti, éledjen föl szívetek!
The humble shall see this, and they that seeke God, shalbe glad, and your heart shall liue.
33 Mert hallgat a szűkölködőkre az Örökkévaló, s az ő foglyait nem vetette meg.
For the Lord heareth the poore, and despiseth not his prisoners.
34 Dicsérjék őt ég és föld, tengerek s mind a mi mozog bennök:
Let heauen and earth praise him: the seas and all that moueth in them.
35 mert Isten megsegíti Cziónt s fölépíti Jehúda városait, hogy lakjanak ott. és birtokba vegyél;
For God will saue Zion, and builde the cities of Iudah, that men may dwell there and haue it in possession.
36 és szolgáinak magzata örökli azt, a kik nevét szeretik, lakoznak benne.
The seede also of his seruants shall inherit it: and they that loue his name, shall dwel therein.