Zsoltárok 69
1 A karmesternek. Liliomok szerint. Dávidtól. Segíts engem Isten, mert lélekig hatoltak a vizek.
For the music director. To the tune “Lilies.” A psalm of David. God, please save me, because the water is up to my neck!
2 Belesülyedtem a mélység iszapjába, s nincs megállhatás; bejutottam vizek mélyeibe és áradat sodort el engem.
I'm sinking deeper into the mud—there's no solid ground for me to stand. I find myself in deep water; floods wash over me.
3 Elfáradtam kiáltásomban, kihevült a torkom, elepedtek szemeim, várván Istenemre.
I'm so tired of screaming out for help my throat is totally raw. My eyes are worn out looking for my God to help me.
4 Többen vannak fejem haj szálainál, kik ok nélkül gyülölöim, számosak a megsemmisítőim, kik hazugul ellenségeim; a mit el nem raboltam, azt kell megtérítenem.
Those who hate me for no reason are more than the number of hairs on my head. Many enemies try to destroy me by telling lies. How can I give back what I didn't steal?
5 Isten, te ismered oktalanságomat, és bűneim előtted nincsenek eltitkolva.
God, you know how foolish I am! My sins are not hidden from you.
6 Ne szégyenűljenek meg általam a téged remélők, Uram, Örökkévaló, seregek ura; ne piruljanak el általam a téged keresők, Izraél Istene.
Don't let those who trust you be ashamed because of me, Lord God Almighty. Don't let those who follow you be disgraced because of me, God of Israel.
7 Mert éretted viseltem gyalázatot, boritotta szégyen arczomat;
For your sake I put up with the insults; my face shows my embarrassment.
8 elidegenítve lettem testvéreimnek, isméretlenné anyám fiainak.
I have become a foreigner to my brother Israelites; a stranger to my very own brothers.
9 Mert a házadért való buzgólkodás megemésztett engem, és gyalázóid gyalázásai én reám estek.
My devotion for your house is burning me up inside; the insults of those who insulted you have fallen on me.
10 Bőjtben sírtam lelkemből, gyalázássá lett nekem;
I wept and I fasted, but they mocked me;
11 öltözetemmé zsákot tettem: lettem nekik példabeszéddé.
I mourned in sackcloth, but they laughed at me.
12 Szólnak rólam a kapuban ülők és a borivóknak danái.
People sitting by the town gate gossip about me. I'm the subject of rude songs sung by drunks.
13 De én – hozzád van az imádságom, Örökkévaló, a kegy idején; Isten, nagy szeretetedben hallgass meg engem üdvöd igazságával.
But my prayer is to you, Lord, believing this is a good time to respond to me. God, in your wonderful trustworthy love, answer me with your sure salvation.
14 Ments ki engem a sárból, s ne engedj elsülyednem; hadd menekülök meg gyűlölőimtől s vizek mélyeiből.
Please rescue me from the mud—don't let me sink! Save me from those who hate me and from drowning in the deep waters!
15 Ne sodorjon el a viz áradata s ne nyeljen el a mélység, s ne zárja rám száját a verem.
Don't let the flood waters wash over me. Don't let the deep waters pull me down. Don't let the grave close over me.
16 Hallgass meg, Örökkévaló, mert jó a szereteted, nagy irgalmad szerint fordulj hozzám.
Please answer my prayers, Lord, for you are good and love me with your trustworthy love; because of your kindness, please help me.
17 S ne rejtsd el arczodat szolgádtól; mert megszorultam, gyorsan hallgass meg.
Don't turn away from me, your servant. Please answer me quickly because I'm in trouble.
18 Közeledj lelkemhez, váltsd meg azt, ellenségeim okából válts ki engem.
Come here and rescue me; set me free from my enemies.
19 Te ismered gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; előtted vannak mind a szorongatóim.
You—you know my shame, my disgrace, my humiliation. You see everything my enemies are doing.
20 Gyalázat törte meg szívemet és sínylődtem; reméltem megszánást, de nincs, vigasztalókat, de nem találtam.
Insults have broken my heart—I am so sick there is no cure. I looked for some sympathy, but there was no one! Nobody showed me any compassion.
21 Étkemül adtak mérget és szomjamra itattak velem eczetet.
Instead they gave me bitter herbs to eat and vinegar to drink.
22 Legyen asztaluk előttük tőrré és a bátorságosaknak csapdává.
May the table set before them become a trap for them, a net that catches them, bringing punishment.
23 Sötétűljenek el szemeik, hogy ne lássanak, és derekukat mindig tántorogtasd meg.
May their eyes become blind so they cannot see, and may their backs always be bent low in dejection.
24 Öntsd ki rájuk haragvásodat, és föllobbant haragod érje utól őket.
Pour out your judgment on them; chase them down in your fierce anger.
25 Legyen tanyájuk elpusztult, sátraikban ne legyen lakó.
Let the places where they live be deserted. Let their homes be abandoned.
26 Mert a kiket te megvertél, üldözték, és megöltjeid fájdalmáról beszélnek.
For they persecute those you have punished, and make it even more painful for those you have disciplined.
27 Tégy bűnt a bűnükre s ne jussanak be igazságodba.
Punish them for the evil they have done. Don't acquit them.
28 Törültessenek ki az élők könyvéből és igazakkal együtt be ne irassanak.
Blot out their names from the Book of Life. Don't let them be listed with those who do right.
29 Én pedig szegény és szenvedő vagyok; segítséged, oh Isten, ótalmazzon engem.
But I am suffering and in physical pain. God, please save me and keep me safe.
30 Hadd dicsérem Isten nevét énekkel és nagynak mondom őt hálaszóval,
I will praise God's character in song; I will say how incredible he is and how thankful I am.
31 az jobban tetszik az Örökkévalónak ökörnél, szarvas-patás tuloknál.
The Lord is happier with this than with offering animals as sacrifices: cattle, or bulls with horns and hooves.
32 Látták az alázatosak, örülnek; Istent keresők ti, éledjen föl szívetek!
The humble will see this and be happy. May God encourage everyone who comes to him.
33 Mert hallgat a szűkölködőkre az Örökkévaló, s az ő foglyait nem vetette meg.
God hears the poor, and he does not ignore his people who are in prison.
34 Dicsérjék őt ég és föld, tengerek s mind a mi mozog bennök:
Praise him heaven and earth, the seas and everything that lives in them!
35 mert Isten megsegíti Cziónt s fölépíti Jehúda városait, hogy lakjanak ott. és birtokba vegyél;
For God will save Zion, and rebuild the cities of Judah. They will live there and own the land.
36 és szolgáinak magzata örökli azt, a kik nevét szeretik, lakoznak benne.
The descendants of those who follow him will inherit the land, and those who love him will live there.
