Zsoltárok 68
1 A karmesternek. Dávidtól. Zsoltár. Ének. Keljen föl Isten, szélyedjenek el ellenei és futamodjanak meg gyűlölői előle.
Psalmus Cantici David, in finem. Exurgat Deus, et dissipentur inimici eius, et fugiant qui oderunt eum, a facie eius.
2 Mint elhajtatik füst, hajtsad el őket; mint elolvad viasz tűz elől, veszszenek el a gonoszok Isten elől!
Sicut deficit fumus, deficiant: sicut fluit cera a facie ignis, sic pereant peccatores a facie Dei.
3 De az igazak örüljenek, vigadjanak Isten előtt, örvendjenek örömmel!
Et iusti epulentur, et exultent in conspectu Dei: et delectentur in laetitia.
4 Énekeljetek Istennek, zengjétek nevét; töltsetek föl utat, a pusztaságokon hajtónak – Jáh a neve – és vigadjatok előtte!
Cantate Deo, psalmum dicite nomini eius: iter facite ei, qui ascendit super occasum: Dominus nomen illi. Exultate in conspectu eius, turbabuntur a facie eius,
5 Árváknak atyja s özvegyeknek birája Isten, az ő szent hajlékában;
patris orphanorum, et iudicis viduarum. Deus in loco sancto suo:
6 Isten magánosokat letelepít a házban, foglyokat kivezet boldogulásra; ámde pártütők sivár földön laknak.
Deus qui inhabitare facit unius moris in domo: Qui educit vinctos in fortitudine, similiter eos, qui exasperant, qui habitant in sepulchris.
7 Isten! mikor elindultál néped előtt, mihor lépdeltél a sivatagon – Széla –
Deus cum egredereris in conspectu populi tui, cum pertransires in deserto:
8 a föld megrendült, az egek is csepegtek Isten előtt, ez a Színáj Isten, Izraél Istene előtt.
Terra mota est, etenim caeli distillaverunt a facie Dei Sinai, a facie Dei Israel.
9 Esőt bőviben permeteztetsz, Isten; birtokodat, a lankadtat, te szilárdítod meg.
Pluviam voluntariam segregabis Deus hereditati tuae: et infirmata est, tu vero perfecisti eam.
10 Csapatod letelepedett benne, elkészíted azt jóságodban a szegénynek, oh Isten.
Animalia tua habitabunt in ea: parasti in dulcedine tua pauperi, Deus.
11 Az Úr szózatot ad, a hirhozók nagy seregben vannak:
Dominus dabit verbum evangelizantibus, virtute multa.
12 Seregek királyai bolyongnak, bolyongnak, s a háznak aszszonya osztja a zsákmányt.
Rex virtutum dilecti dilecti: et speciei domus dividere spolia.
13 Avagy feküdnétek az aklok között? Galambnak szárnyai ezüsttel borítvák és szárnytollai zöldes aranynyal.
Si dormiatis inter medios cleros, pennae columbae deargentatae, et posteriora dorsi eius in pallore auri.
14 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, hófehéres volt a Czalmónon.
Dum discernit caelestis reges super eam, nive dealbabuntur in Selmon:
15 Isten hegye a Básán hegye, kúpozatos hegy a Básán hegye.
mons Dei, mons pinguis. Mons coagulatus, mons pinguis:
16 Miért sandítotok, kúpozatos hegyek ti, a hegyre, melyet Isten megkívánt székhelyéül? Lakni is fogja az Örökkévaló mindétig.
ut quid suspicamini montes coagulatos? Mons, in quo beneplacitum est Deo habitare in eo: etenim Dominus habitabit in finem.
17 Isten szekere sok tízezernyi, ismételten ezernyi; az Úr van rajtuk – Színaj a szentélyben!
Currus Dei decem millibus multiplex, millia laetantium: Dominus in eis in Sina in sancto.
18 Fölszálltál a magasba, ejtettél foglyot, vettél ajándékokat az emberek közűl; pártütők is lakni fognak Jáhnál, Istennél.
Ascendisti in altum, cepisti captivitatem: accepisti dona in hominibus: Etenim non credentes, inhabitare Dominum Deum.
19 Áldva legyen az Úr, napról-napra, hord bennünket; az Isten a mi segítségünk. Széla.
Benedictus Dominus die quotidie: prosperum iter faciet nobis Deus salutarium nostrorum.
20 Az Isten nekünk megsegítésre való Isten, a az Örökkévalónál, az Úrnál vannak kiszabadítások a halálból.
Deus noster, Deus salvos faciendi: et Domini Domini exitus mortis.
21 Bizony, Isten ősszezúzza ellenségei fejét, hajas fejetetejét a bűneiben járónak.
Verumtamen Deus confringet capita inimicorum suorum: verticem capilli perambulantium in delictis suis.
22 Szólt az Úr: Básánból hozom vissza, visszahozom a tenger mélységeiből:
Dixit Dominus: Ex Basan convertam, convertam in profundum maris:
23 azért hogy vérbe mártsad lábadat, ebeid nyelvének az ellenségekben legyen része.
Ut intingatur pes tuus in sanguine: lingua canum tuorum ex inimicis, ab ipso.
24 Látták járataidat, Isten, Istenemnek, királyomnak járatait a szentélyben.
Viderunt ingressus tuos Deus, ingressus Dei mei: regis mei qui est in sancto.
25 Elől mentek énekesek, azután hárfások, dobverő leányzók közepette.
Praevenerunt principes coniuncti psallentibus, in medio iuvencularum tympanistriarum.
26 Gyülekezetekben áldjátok Istent, az Urat, Izraél forrásából valók ti!
In ecclesiis benedicite Deo Domino, de fontibus Israel.
27 Ott van Benjámin, a legifjabbik, vezetőjük, Jehúda nagyjai, néptömegükkel, Zebúlún nagyjai, Naftáli nagyjai.
Ibi Beniamin adolescentulus, in mentis excessu. Principes Iuda, duces eorum: principes Zabulon, principes Nephthali.
28 Elrendelte Istened hatalmadat – hatalmas légy, oh Isten, a ki ezt művelted értünk,
Manda Deus virtuti tuae: confirma hoc Deus, quod operatus es in nobis.
29 templomodból Jeruzsálem fölött! Neked visznek királyok ajándékot.
A templo tuo in Ierusalem, tibi offerent reges munera.
30 Dorgáld meg a nádasnak vadját, bikák csordáját népek borjai közt, az ezüst rudakon tipródót, szétszórva a karczokat kedvelő népeket.
Increpa feras arundinis, congregatio taurorum in vaccis populorum: ut excludant eos, qui probati sunt argento. Dissipa gentes, quae bella volunt:
31 Eljönnek főurak Egyiptomból, Kús sietve terjeszti kezeit Istenhez.
venient legati ex Aegypto: Aethiopia praeveniet manus eius Deo.
32 Királyságai a földnek, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak- Széla-,
Regna terrae, cantate Deo: psallite Domino: psallite Deo.
33 annak a ki hajt az ősrégi egek egein; íme hallatja hangját, hatalmas hangot.
qui ascendit super caelum caeli, ad Orientem. Ecce dabit voci suae vocem virtutis,
34 adjatok hatalmat Istennek! Izraélen van fensége és hatalma a felhőkben.
date gloriam Deo super Israel, magnificentia eius, et virtus eius in nubibus.
35 Félelmetes az Isten a te szentélyeidből; Izraél Istene, ő ad hatalmat és erősödést a népnek. Áldva legyen Isten.
Mirabilis Deus in sanctis suis, Deus Israel ipse dabit virtutem, et fortitudinem plebi suae, benedictus Deus.
