< Zsoltárok 68 >
1 A karmesternek. Dávidtól. Zsoltár. Ének. Keljen föl Isten, szélyedjenek el ellenei és futamodjanak meg gyűlölői előle.
Tumakder koma ti Dios; mawarawara koma dagiti kabusorna; agtalaw koma iti sangoananna dagiti gumurgura kenkuana.
2 Mint elhajtatik füst, hajtsad el őket; mint elolvad viasz tűz elől, veszszenek el a gonoszok Isten elől!
Kas maipanaw nga asok, isu a papanawem ngarud ida; kas pannakalunag ti allid iti asideg ti apuy, mapukaw koma dagiti nadangkes iti imatang ti Dios.
3 De az igazak örüljenek, vigadjanak Isten előtt, örvendjenek örömmel!
Ngem agragsak koma dagiti nalinteg; agragsakda koma iti sangoanan ti Dios; agrag-o ken agragsakda koma.
4 Énekeljetek Istennek, zengjétek nevét; töltsetek föl utat, a pusztaságokon hajtónak – Jáh a neve – és vigadjatok előtte!
Kantaanyo ti Dios, ikantayo dagiti panagdayaw iti naganna; mangaramidkayo iti dalan kadagiti tanap ti Karayan Jordan a pagnaanna; Yahweh ti naganna; agrag-okayo iti sangoananna.
5 Árváknak atyja s özvegyeknek birája Isten, az ő szent hajlékában;
Ti ama dagiti awan amana, ukom dagiti balo, ket ti Dios idiay nasantoan a lugar a pagnanaedanna.
6 Isten magánosokat letelepít a házban, foglyokat kivezet boldogulásra; ámde pártütők sivár földön laknak.
Ikkan ti Dios iti pamilia dagiti tattao nga agmaymaysa; wayawayaanna dagiti balud a mabuyogan iti panagkankanta; ngem agnaed dagiti nasukir iti natikag a daga.
7 Isten! mikor elindultál néped előtt, mihor lépdeltél a sivatagon – Széla –
O Dios, idi nagnaka iti sangoanan dagiti tattaom, idi nagnaka idiay let-ang, (Selah)
8 a föld megrendült, az egek is csepegtek Isten előtt, ez a Színáj Isten, Izraél Istene előtt.
Nadayeg ti daga; nangitennag met dagiti langit iti tudo iti panagparang ti Dios, iti panagparang ti Dios idi immay isuna idiay Sinai, iti panagparang ti Dios, ti Dios ti Israel.
9 Esőt bőviben permeteztetsz, Isten; birtokodat, a lankadtat, te szilárdítod meg.
Sika, O Dios, pinagtudom iti kasta unay; pinapigsam dagiti tawidmo idi agkapsut daytoy.
10 Csapatod letelepedett benne, elkészíted azt jóságodban a szegénynek, oh Isten.
Nagnaed dagiti tattaom ditoy; Sika, O Dios, intedmo kadagiti nakurapay ti agtaud iti kinaimbagmo.
11 Az Úr szózatot ad, a hirhozók nagy seregben vannak:
Nangted ti Apo kadagiti annuroten, ken dagiti nangipablaak kadagitoy ket adu nga armada.
12 Seregek királyai bolyongnak, bolyongnak, s a háznak aszszonya osztja a zsákmányt.
13 Avagy feküdnétek az aklok között? Galambnak szárnyai ezüsttel borítvák és szárnytollai zöldes aranynyal.
Nagtalaw dagiti ari dagiti armada, ken biningayda dagiti babbai nga agtagibalay dagiti nasamsam: dagiti sinan kalapati a nakalupkopan iti pirak nga addaan kadagiti payyak a duyaw a balitok. Idi nagtalinaed ti sumagmamano kadakayo kadagiti pagianan dagiti karnero, apay nga inaramidyo daytoy?
14 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, hófehéres volt a Czalmónon.
Winarawara ti Mannakabalin amin dagiti ari sadiay, daytoy ket kasla idi nagtudo iti niebe idiay Bantay Salmon.
15 Isten hegye a Básán hegye, kúpozatos hegy a Básán hegye.
Ti dakkel a bantay ket ti turod a pagilian ti Basan;
16 Miért sandítotok, kúpozatos hegyek ti, a hegyre, melyet Isten megkívánt székhelyéül? Lakni is fogja az Örökkévaló mindétig.
Apay a kumitkitaka a kasla umap-apalka, sika a nangato a turod a pagilian, idiay bantay a tartarigagayan ti Dios a pagnaedanna? Pudno a pagnaedanto dayta ti Dios iti agnanayon.
17 Isten szekere sok tízezernyi, ismételten ezernyi; az Úr van rajtuk – Színaj a szentélyben!
Dua pulo a ribo dagiti karwahe ti Dios, rinibu ribo; adda kadakuada ti Apo idiay nasantoan a disso, a kas idiay Sinai.
18 Fölszálltál a magasba, ejtettél foglyot, vettél ajándékokat az emberek közűl; pártütők is lakni fognak Jáhnál, Istennél.
Nagpangatoka; indauloam a makapanaw dagiti balud; nakaawatka kadagiti sagut kadagiti tattao, uray pay dagiti bimmusor kenka, tapno sika, O Yahweh a Dios, mabalinmo ti agnaed idiay.
19 Áldva legyen az Úr, napról-napra, hord bennünket; az Isten a mi segítségünk. Széla.
Madaydayaw ti Dios, nga inaldaw a mangaw-awit kadagiti dadagsentayo, ti Dios nga isu ti mangisalakantayo. (Selah)
20 Az Isten nekünk megsegítésre való Isten, a az Örökkévalónál, az Úrnál vannak kiszabadítások a halálból.
Ti Diostayo ket Dios a mangisalsalakan; ni Yahweh nga Apo ti makaispal kadatayo manipud iti patay.
21 Bizony, Isten ősszezúzza ellenségei fejét, hajas fejetetejét a bűneiben járónak.
Ngem kabilen ti Dios dagiti ulo dagiti kabusorna, kadagiti nabuok nga ulo dagiti magmagna a maibusor kenkuana.
22 Szólt az Úr: Básánból hozom vissza, visszahozom a tenger mélységeiből:
Kinuna ti Apo, “Isublikto dagiti kabusorko manipud Basan; isublikto ida manipud iti kaadalman a paset ti baybay
23 azért hogy vérbe mártsad lábadat, ebeid nyelvének az ellenségekben legyen része.
tapno marumekmo dagiti kabusormo, a maisawsaw dagiti sakam iti dara, ket tapno mabingayan dagiti dila dagiti asom manipud kadagiti kabusormo.”
24 Látták járataidat, Isten, Istenemnek, királyomnak járatait a szentélyben.
Nakitada dagiti parada ti balligim, O Dios, dagiti parada ti balligi ti Diosko, ti Arik, idiay nasantoan a lugar.
25 Elől mentek énekesek, azután hárfások, dobverő leányzók közepette.
Immuna dagiti kumakanta, simmaruno dagiti agtuktukar, iti tengngada ket dagiti babbalasang nga agtuktukar kadagiti pandereta.
26 Gyülekezetekben áldjátok Istent, az Urat, Izraél forrásából valók ti!
Idaydayawyo ti Dios iti panaguummongyo; idaydayawyo ni Yahweh, dakayo a pudno a kaputotan ti Israel.
27 Ott van Benjámin, a legifjabbik, vezetőjük, Jehúda nagyjai, néptömegükkel, Zebúlún nagyjai, Naftáli nagyjai.
Sadiay ti umuna ket ni Benjamin, ti kabassitan a tribo, sumaruno dagiti mangidadaulo iti Juda ken dagiti rineprep a tattaoda, ken dagiti mangidadaulo iti Zebulun ken dagiti mangidadaulo iti Naphtali.
28 Elrendelte Istened hatalmadat – hatalmas légy, oh Isten, a ki ezt művelted értünk,
Ti Diosmo, O Israel, ti nangikeddeng iti pigsam; ipakitam kadakami ti pannakabalinmo, O Dios, kas iti panangipakaammom kadagiti napalabas a tiempo.
29 templomodból Jeruzsálem fölött! Neked visznek királyok ajándékot.
Ipakaammom ti pannakabalinmo kadakami manipud iti templom idiay Jerusalem, a pangiyegan dagiti ari kenka kadagiti sagut.
30 Dorgáld meg a nádasnak vadját, bikák csordáját népek borjai közt, az ezüst rudakon tipródót, szétszórva a karczokat kedvelő népeket.
Agpukkawkayo iti paggugubatan a maibusor kadagiti narungsot nga ayup kadagiti karunoan, a maibusor kadagiti tattao, dagita rineprep a toro ken dagiti urbon a baka. Pabainam da ken ibagam nga ikkandaka kadagiti sagut; warawaraem dagiti tattao a naayat a makigubat.
31 Eljönnek főurak Egyiptomból, Kús sietve terjeszti kezeit Istenhez.
Rumuar dagiti prinsipe manipud iti Egipto; agdardarasto ti Etiopia a mangiyawat kadagiti imana iti Dios.
32 Királyságai a földnek, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak- Széla-,
Agkantakayo iti Dios, dakayo a pagarian ti daga; (Selah) Agkantakayo kadagiti panagdayaw kenni Yahweh.
33 annak a ki hajt az ősrégi egek egein; íme hallatja hangját, hatalmas hangot.
Kenkuana nga agdaldaliasat iti tangatang babaeng iti karwahena, nga addan manipud idi umuna a tiempo; kitaenyo, pigpigsaanna ti timekna nga addaan iti pannakabalin.
34 adjatok hatalmat Istennek! Izraélen van fensége és hatalma a felhőkben.
Itaklinyo ti pigsayo iti Dios; ti kinadayagna ket adda iti entero nga Israel, ken ti pigsana ket adda kadagiti tangatang.
35 Félelmetes az Isten a te szentélyeidből; Izraél Istene, ő ad hatalmat és erősödést a népnek. Áldva legyen Isten.
O Dios, nakabutbutengka iti nasantoan dissom; ti Dios ti Israel—mangmangted isuna iti pigsa ken pannakabalin kadagiti tattaona. Madawdayaw ti Dios.