< Zsoltárok 68 >
1 A karmesternek. Dávidtól. Zsoltár. Ének. Keljen föl Isten, szélyedjenek el ellenei és futamodjanak meg gyűlölői előle.
To the chief Musician, A Psalm [or] Song of David. Let God arise, let his enemies be scattered: let them also that hate him flee before him.
2 Mint elhajtatik füst, hajtsad el őket; mint elolvad viasz tűz elől, veszszenek el a gonoszok Isten elől!
As smoke is driven away, [so] drive [them] away: as wax melteth before the fire, [so] let the wicked perish at the presence of God.
3 De az igazak örüljenek, vigadjanak Isten előtt, örvendjenek örömmel!
But let the righteous be glad; let them rejoice before God: yes, let them exceedingly rejoice.
4 Énekeljetek Istennek, zengjétek nevét; töltsetek föl utat, a pusztaságokon hajtónak – Jáh a neve – és vigadjatok előtte!
Sing to God, sing praises to his name: extol him that rideth upon the heavens by his name JAH, and rejoice before him.
5 Árváknak atyja s özvegyeknek birája Isten, az ő szent hajlékában;
A father of the fatherless, and a judge of the widows, [is] God in his holy habitation.
6 Isten magánosokat letelepít a házban, foglyokat kivezet boldogulásra; ámde pártütők sivár földön laknak.
God setteth the solitary in families: he bringeth out those who are bound with chains: but the rebellious dwell in a dry [land].
7 Isten! mikor elindultál néped előtt, mihor lépdeltél a sivatagon – Széla –
O God, when thou wentest forth before thy people, when thou didst march through the wilderness; (Selah)
8 a föld megrendült, az egek is csepegtek Isten előtt, ez a Színáj Isten, Izraél Istene előtt.
The earth shook, the heavens also dropped at the presence of God: [even] Sinai itself [was moved] at the presence of God, the God of Israel.
9 Esőt bőviben permeteztetsz, Isten; birtokodat, a lankadtat, te szilárdítod meg.
Thou, O God, didst send a plentiful rain, by which thou didst confirm thy inheritance, when it was weary.
10 Csapatod letelepedett benne, elkészíted azt jóságodban a szegénynek, oh Isten.
Thy congregation hath dwelt therein: thou, O God, hast prepared of thy goodness for the poor.
11 Az Úr szózatot ad, a hirhozók nagy seregben vannak:
The LORD gave the word: great [was] the company of those that published [it].
12 Seregek királyai bolyongnak, bolyongnak, s a háznak aszszonya osztja a zsákmányt.
Kings of armies fled apace: and she that tarried at home divided the spoil.
13 Avagy feküdnétek az aklok között? Galambnak szárnyai ezüsttel borítvák és szárnytollai zöldes aranynyal.
Though ye have lain among the pots, [yet shall ye be as] the wings of a dove covered with silver, and her feathers with yellow gold.
14 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, hófehéres volt a Czalmónon.
When the Almighty scattered kings in it, it was [white] as snow in Salmon.
15 Isten hegye a Básán hegye, kúpozatos hegy a Básán hegye.
The hill of God [is as] the hill of Bashan; a high hill [as] the hill of Bashan.
16 Miért sandítotok, kúpozatos hegyek ti, a hegyre, melyet Isten megkívánt székhelyéül? Lakni is fogja az Örökkévaló mindétig.
Why leap ye, ye lofty hills? [this is] the hill [which] God desireth to dwell in; yes, the LORD will dwell [in it] for ever.
17 Isten szekere sok tízezernyi, ismételten ezernyi; az Úr van rajtuk – Színaj a szentélyben!
The chariots of God [are] twenty thousand, [even] thousands of angels: the LORD [is] among them, [as in] Sinai, in the holy [place].
18 Fölszálltál a magasba, ejtettél foglyot, vettél ajándékokat az emberek közűl; pártütők is lakni fognak Jáhnál, Istennél.
Thou hast ascended on high, thou hast led captivity captive: thou hast received gifts for men; yes, [for] the rebellious also, that the LORD God might dwell [among them].
19 Áldva legyen az Úr, napról-napra, hord bennünket; az Isten a mi segítségünk. Széla.
Blessed [be] the LORD, [who] daily loadeth us [with benefits], [even] the God of our salvation. (Selah)
20 Az Isten nekünk megsegítésre való Isten, a az Örökkévalónál, az Úrnál vannak kiszabadítások a halálból.
[He that is] our God [is] the God of salvation; and to God the LORD [belong] the issues from death.
21 Bizony, Isten ősszezúzza ellenségei fejét, hajas fejetetejét a bűneiben járónak.
But God will wound the head of his enemies, [and] the hairy scalp of such one as goeth on still in his trespasses.
22 Szólt az Úr: Básánból hozom vissza, visszahozom a tenger mélységeiből:
The LORD said, I will bring again from Bashan, I will bring [my people] again from the depths of the sea.
23 azért hogy vérbe mártsad lábadat, ebeid nyelvének az ellenségekben legyen része.
That thy foot may be dipped in the blood of thy enemies, [and] the tongue of thy dogs in the same.
24 Látták járataidat, Isten, Istenemnek, királyomnak járatait a szentélyben.
They have seen thy goings, O God; [even] the goings of my God, my King, in the sanctuary.
25 Elől mentek énekesek, azután hárfások, dobverő leányzók közepette.
The singers went before, the players on instruments [followed] after; among [them were] the damsels playing with timbrels.
26 Gyülekezetekben áldjátok Istent, az Urat, Izraél forrásából valók ti!
Bless ye God in the congregations, [even] the LORD, from the fountain of Israel.
27 Ott van Benjámin, a legifjabbik, vezetőjük, Jehúda nagyjai, néptömegükkel, Zebúlún nagyjai, Naftáli nagyjai.
There [is] little Benjamin [with] their ruler, the princes of Judah [and] their counsel, the princes of Zebulun, [and] the princes of Naphtali.
28 Elrendelte Istened hatalmadat – hatalmas légy, oh Isten, a ki ezt művelted értünk,
Thy God hath commanded thy strength: strengthen, O God, that which thou hast wrought for us.
29 templomodból Jeruzsálem fölött! Neked visznek királyok ajándékot.
Because of thy temple at Jerusalem shall kings bring presents to thee.
30 Dorgáld meg a nádasnak vadját, bikák csordáját népek borjai közt, az ezüst rudakon tipródót, szétszórva a karczokat kedvelő népeket.
Rebuke the company of spearmen, the multitude of the bulls, with the calves of the people, [till every one shall] submit himself with pieces of silver: scatter thou the people [that] delight in war.
31 Eljönnek főurak Egyiptomból, Kús sietve terjeszti kezeit Istenhez.
Princes shall come out of Egypt; Cush shall soon stretch out her hands to God.
32 Királyságai a földnek, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak- Széla-,
Sing to God, ye kingdoms of the earth; O sing praises [to] the LORD; (Selah)
33 annak a ki hajt az ősrégi egek egein; íme hallatja hangját, hatalmas hangot.
To him that rideth upon the heavens of heavens, [which were] of old; lo, he doth send out his voice, [and that] a mighty voice.
34 adjatok hatalmat Istennek! Izraélen van fensége és hatalma a felhőkben.
Ascribe ye strength to God: his excellence [is] over Israel, and his strength [is] in the clouds.
35 Félelmetes az Isten a te szentélyeidből; Izraél Istene, ő ad hatalmat és erősödést a népnek. Áldva legyen Isten.
O God, [thou art] terrible out of thy holy places: the God of Israel [is] he that giveth strength and power to [his] people. Blessed [be] God.