Zsoltárok 68
1 A karmesternek. Dávidtól. Zsoltár. Ének. Keljen föl Isten, szélyedjenek el ellenei és futamodjanak meg gyűlölői előle.
“For the leader of the music. A psalm of David.” Let God arise, and his enemies are scattered, And they who hate him flee before him!
2 Mint elhajtatik füst, hajtsad el őket; mint elolvad viasz tűz elől, veszszenek el a gonoszok Isten elől!
As smoke is dispersed, so thou dispersest them; As wax melteth before the fire, So perish the wicked before the face of God.
3 De az igazak örüljenek, vigadjanak Isten előtt, örvendjenek örömmel!
But the righteous are glad and rejoice in his presence, Yea, they exult exceedingly.
4 Énekeljetek Istennek, zengjétek nevét; töltsetek föl utat, a pusztaságokon hajtónak – Jáh a neve – és vigadjatok előtte!
Sing unto God; sing praises to his name! Prepare a way for him who rideth through the desert! Jehovah is his name; be joyful in his presence!
5 Árváknak atyja s özvegyeknek birája Isten, az ő szent hajlékában;
The father of the fatherless, and the protector of the widow, Is God in his holy habitation.
6 Isten magánosokat letelepít a házban, foglyokat kivezet boldogulásra; ámde pártütők sivár földön laknak.
God causeth the forsaken to dwell in houses; He leadeth forth to prosperity them that are bound; But the rebellious shall dwell in a barren land.
7 Isten! mikor elindultál néped előtt, mihor lépdeltél a sivatagon – Széla –
O God! when thou didst go before thy people, When thou didst march through the wilderness. (Pause)
8 a föld megrendült, az egek is csepegtek Isten előtt, ez a Színáj Isten, Izraél Istene előtt.
The earth quaked, and the heavens dropped at the presence of God; This Sinai trembled at the presence of God, the God of Israel.
9 Esőt bőviben permeteztetsz, Isten; birtokodat, a lankadtat, te szilárdítod meg.
Thou, O God! didst send a plentiful rain; Thou didst strengthen thy wearied inheritance.
10 Csapatod letelepedett benne, elkészíted azt jóságodban a szegénynek, oh Isten.
Thy people established themselves in the land; Thou, O God! in thy goodness, didst prepare it for the needy!
11 Az Úr szózatot ad, a hirhozók nagy seregben vannak:
The Lord gave the song of victory Of the maidens publishing glad tidings to the mighty host.
12 Seregek királyai bolyongnak, bolyongnak, s a háznak aszszonya osztja a zsákmányt.
“The kings with their armies have fled, —have fled! And the matron at home divideth the spoil.
13 Avagy feküdnétek az aklok között? Galambnak szárnyai ezüsttel borítvák és szárnytollai zöldes aranynyal.
Truly ye may repose yourselves in the stalls, Like the wings of a dove covered with silver, And her feathers with shining gold.”
14 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, hófehéres volt a Czalmónon.
When the Most High destroyed the kings in the land, It was white [[with their bones]] like Salmon.
15 Isten hegye a Básán hegye, kúpozatos hegy a Básán hegye.
Ye lofty hills, ye hills of Bashan, Ye many-topped hills, ye hills of Bashan,
16 Miért sandítotok, kúpozatos hegyek ti, a hegyre, melyet Isten megkívánt székhelyéül? Lakni is fogja az Örökkévaló mindétig.
Why frown ye, ye many-topped hills, At the hill in which God is pleased to dwell, In which Jehovah will dwell for ever?
17 Isten szekere sok tízezernyi, ismételten ezernyi; az Úr van rajtuk – Színaj a szentélyben!
The chariots of God are myriads, yea, thousands of thousands; The Lord is in the midst of them, as upon Sinai, in the sanctuary.
18 Fölszálltál a magasba, ejtettél foglyot, vettél ajándékokat az emberek közűl; pártütők is lakni fognak Jáhnál, Istennél.
Thou hast ascended on high, Thou hast led captive the vanquished, Thou hast received gifts among men, Even the rebellious, that here thou mightst dwell, O LORD God!
19 Áldva legyen az Úr, napról-napra, hord bennünket; az Isten a mi segítségünk. Széla.
Praised be the Lord daily! When we are heavy-laden, the Mighty One is our help.
20 Az Isten nekünk megsegítésre való Isten, a az Örökkévalónál, az Úrnál vannak kiszabadítások a halálból.
Our God is a God of salvation; From the Lord Jehovah cometh deliverance from death.
21 Bizony, Isten ősszezúzza ellenségei fejét, hajas fejetetejét a bűneiben járónak.
But God smiteth the head of his enemies, Even the hairy crowns of those who go on in their iniquity.
22 Szólt az Úr: Básánból hozom vissza, visszahozom a tenger mélységeiből:
“I will bring them back,” saith the Lord, “from Bashan; I will bring them back from the deep sea;
23 azért hogy vérbe mártsad lábadat, ebeid nyelvének az ellenségekben legyen része.
That thy foot may be dipped in their blood, That thy dogs may drink the blood of thine enemies.”
24 Látták járataidat, Isten, Istenemnek, királyomnak járatait a szentélyben.
We have seen thy procession, O God! The procession of my God, my king, to his sanctuary!
25 Elől mentek énekesek, azután hárfások, dobverő leányzók közepette.
The singers go before, the minstrels follow, Amidst damsels playing on timbrels.
26 Gyülekezetekben áldjátok Istent, az Urat, Izraél forrásából valók ti!
Praise ye God in your assemblies; Praise the Lord, all ye from the fountain of Israel!
27 Ott van Benjámin, a legifjabbik, vezetőjük, Jehúda nagyjai, néptömegükkel, Zebúlún nagyjai, Naftáli nagyjai.
Here is Benjamin, the youngest, and his leaders; The chiefs of Judah, and their band; The chiefs of Zebulon, and the chiefs of Naphtali.
28 Elrendelte Istened hatalmadat – hatalmas légy, oh Isten, a ki ezt művelted értünk,
Thy God has ordained thy strength, [[O Israel!]] Show forth thy might, O God! thou who hast wrought for us!
29 templomodból Jeruzsálem fölött! Neked visznek királyok ajándékot.
Because of thy temple in Jerusalem Shall kings bring presents to thee.
30 Dorgáld meg a nádasnak vadját, bikák csordáját népek borjai közt, az ezüst rudakon tipródót, szétszórva a karczokat kedvelő népeket.
Rebuke the wild beast of the reeds, The multitude of bulls with the calves of the nations, So that they shall cast themselves down with masses of silver; Scatter thou the nations that delight in war!
31 Eljönnek főurak Egyiptomból, Kús sietve terjeszti kezeit Istenhez.
Princes shall come out of Egypt; Ethiopia shall haste with outstretched hands to God.
32 Királyságai a földnek, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak- Széla-,
Ye kingdoms of the earth, sing unto God; Sing praises to Jehovah;
33 annak a ki hajt az ősrégi egek egein; íme hallatja hangját, hatalmas hangot.
To him who rideth upon the ancient heaven of heavens! Behold, he uttereth his voice, his mighty voice!
34 adjatok hatalmat Istennek! Izraélen van fensége és hatalma a felhőkben.
Give glory to God, Whose majesty is in Israel, and whose might is in the clouds!
35 Félelmetes az Isten a te szentélyeidből; Izraél Istene, ő ad hatalmat és erősödést a népnek. Áldva legyen Isten.
Terrible art thou, O God! from thy sanctuary! The God of Israel giveth strength and power to his people. Praised be God!
