Zsoltárok 67

1 A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.

En Psalmvisa, till att föresjunga på strängaspel. Gud vare oss nådelig, och välsigne oss; han låte sitt ansigte lysa oss; (Sela)

2 Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.

Att vi på jordene måge känna hans väg, ibland alla Hedningar hans salighet.

3 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.

Gud, dig tacke folk; all folk tacke dig.

4 Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.

Folken fröjde sig och glädjes, att du dömer folken rätt, och regerar folken på jordene. (Sela)

5 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.

Gud, dig tacke folk; all folk tacke dig.

6 A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,

Landet gifver sina frukt. Gud, vår Gud välsigna oss.

7 áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.

Gud välsigne oss, och all verlden frukte honom.