Zsoltárok 67

1 A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.

Dziesma dziedātāju vadonim, dziedama uz koklēm. Lai Dievs par mums apžēlojās un mūs svētī, lai Viņš apgaismo Savu vaigu pār mums! (Sela)

2 Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.

Ka virs zemes Tavs ceļš top zināms, starp visiem pagāniem Tava pestīšana.

3 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.

Tev, Dievs, pateicās ļaudis, Tev pateicās visi ļaudis.

4 Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.

Tautas priecājās un gavilē, ka Tu ar taisnību tiesā ļaudis un vadi tautas zemes virsū.

5 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.

Tev, Dievs, pateicās ļaudis, Tev pateicās visi ļaudis.

6 A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,

Zeme izdod savus augļus; Dievs, mūsu Dievs, svētī mūs!

7 áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.

Svēti mūs, Dievs, un visi zemes gali lai Viņu bīstas!