Zsoltárok 67

1 A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.

Rwĩmbo rwa Thaburi Ngai arotũkinyĩria wega wake, na atũrathime, na atũme ũthiũ wake ũtwarĩre,

2 Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.

nĩguo njĩra ciaku imenyeke gũkũ thĩ, ũhonokio waku ũmenywo nĩ ndũrĩrĩ ciothe.

3 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.

Andũ marokũgooca, Wee Ngai; andũ othe marogũkumia.

4 Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.

Ndũrĩrĩ nĩicanjamũke na cikũinĩre nĩ gũkena, nĩgũkorwo wathaga andũ na kĩhooto, na ũgatongoria ndũrĩrĩ iria irĩ gũkũ thĩ.

5 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.

Andũ marokũgooca, Wee Ngai; andũ othe marogũkumia.

6 A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,

Hĩndĩ ĩyo bũrũri nĩũkaruta magetha maguo, na Ngai, o we Ngai witũ, nĩagatũrathima.

7 áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.

Ngai nĩagatũrathima, nacio ituri ciothe cia thĩ nĩikamwĩtigĩra.