< Zsoltárok 67 >
1 A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.
Au maître chantre. Avec instruments à cordes. Cantique. Que Dieu nous soit favorable et nous bénisse! Qu'il fasse luire sa face sur nous! (Pause)
2 Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.
afin que la voie que Tu suis, soit connue sur la terre, et parmi les nations, le secours que Tu donnes.
3 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.
Les peuples te louent, ô Dieu, tous les peuples te louent.
4 Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.
Que les nations se réjouissent, et qu'elles chantent! car tu juges les nations avec équité, et tu es le guide des nations sur la terre.
5 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.
Que les peuples te louent, ô Dieu! que tous les peuples te louent!
6 A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,
La terre a donné ses récoltes. Que Dieu, notre Dieu, nous bénisse!
7 áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.
Que Dieu nous bénisse, et qu'il soit craint de toutes les extrémités de la terre!