< Zsoltárok 67 >

1 A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.
Au chef des chantres. Avec instruments à cordes. Psaume. Cantique. Que Dieu ait pitié de nous et qu’il nous bénisse, Qu’il fasse luire sur nous sa face, (Pause)
2 Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.
Afin que l’on connaisse sur la terre ta voie, Et parmi toutes les nations ton salut!
3 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.
Les peuples te louent, ô Dieu! Tous les peuples te louent.
4 Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.
Les nations se réjouissent et sont dans l’allégresse; Car tu juges les peuples avec droiture, Et tu conduis les nations sur la terre. (Pause)
5 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.
Les peuples te louent, ô Dieu! Tous les peuples te louent.
6 A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,
La terre donne ses produits; Dieu, notre Dieu, nous bénit.
7 áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.
Dieu, nous bénit, Et toutes les extrémités de la terre le craignent.

< Zsoltárok 67 >