< Zsoltárok 67 >

1 A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.
For the end, a Psalm of David amongst the Hymns. God be merciful to us, and bless us; [and] cause his face to shine upon us. (Pause)
2 Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.
That [men] may know your way on the earth, your salvation amongst all nations.
3 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.
Let the nations, O God, give thanks to you; let all the nations give thanks to you.
4 Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.
Let the nations rejoice and exult, for you shall judge the peoples in equity, and shall guide the nations on the earth. (Pause)
5 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.
Let the peoples, O God, give thanks to you; let all the peoples give thanks to you.
6 A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,
The earth has yielded her fruit; let God, our God bless us.
7 áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.
Let God bless us; and let all the ends of the earth fear him.

< Zsoltárok 67 >