< Zsoltárok 67 >

1 A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.
Kasakkung: Panuekhoeh Cathut ni na lungma awh teh, yawhawi na poe awh naseh. A minhmai angnae teh maimouh koe ang lawiseh.
2 Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.
Talai van vah na lamthung pnue lah ao teh, na rungngangnae teh miphun pueng koe panue lah awm lawiseh.
3 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.
Oe Cathut, taminaw ni na pholen naseh. Tami pueng ni na pholen naseh.
4 Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.
Oe miphun pueng lunghawi laihoi la sak awh naseh. Bangkongtetpawiteh, tami pueng hah kalanlah lawk a ceng teh, talai van e miphunnaw hah na uk. (Selah)
5 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.
Oe Cathut, taminaw ni na pholen naseh. Tami pueng ni na pholen naseh.
6 A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,
Hottelah, talai ni a pawhik hoehoe tâcawt sak vaiteh, Cathut, maimae Cathut ni yawhawi na poe han.
7 áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.
Cathut ni yawhawi na poe vaiteh, tami pueng ni a ma a taki awh han.

< Zsoltárok 67 >