< Zsoltárok 66 >

1 A karmesternek. Ének. Zsoltár. Riadozzatok Istennek mind a földön levők;
in finem canticum psalmi resurrectionis iubilate Deo omnis terra
2 zengjétek neve tiszteletét, adjatok tiszteletet, dicsérő dalával,
psalmum dicite nomini eius date gloriam laudi eius
3 mondjátok Istennek: Mi félelmetes a te műved, nagy erőd miatt hízelegnek neked ellenségeid.
dicite Deo quam terribilia sunt opera tua Domine in multitudine virtutis tuae mentientur tibi inimici tui
4 Mind a földön levők leborúlnak előtted és zengenek neked, zengik nevedet. Széla.
omnis terra adorent te et psallant tibi psalmum dicant nomini tuo diapsalma
5 Jertek és lássátok az Isten cselekvéseit, tettben félelmetes ő az ember fiai fölött.
venite et videte opera Dei terribilis in consiliis super filios hominum
6 Szárazra változtatta a tengert, a folyamon lábbal keltek át; ott örülhetünk benne.
qui convertit mare in aridam in flumine pertransibunt pede ibi laetabimur in ipso
7 Hatalmában örökké uralkodik, szemei kémlelik a nemzeteket: a pártütők ne emelkedjenek föl. Széla.
qui dominatur in virtute sua in aeternum oculi eius super gentes respiciunt qui exasperant non exaltentur in semet ipsis diapsalma
8 Áldjátok, népek, Istenünket és hallassátok dicséretének hangját:
benedicite gentes Deum nostrum et auditam facite vocem laudis eius
9 a ki életet engedett lelkünknek és tántorodásnak nem adta át lábunkat.
qui posuit animam meam ad vitam et non dedit in commotionem pedes meos
10 Mert megvizsgáltál minket, Isten, megolvasztottál, a mint ezüstöt olvasztanak.
quoniam probasti nos Deus igne nos examinasti sicut examinatur argentum
11 Hálóba juttattál minket, szorítót tettél derekunkra;
induxisti nos in laqueum posuisti tribulationes in dorso nostro
12 nyargalni engedtél embert fejünkön, tűzbe meg vízbe kerültünk, de kijuttattál minket bőségre.
inposuisti homines super capita nostra transivimus per ignem et aquam et eduxisti nos in refrigerium
13 Bemegyek majd házadba égő áldozatokkal, megfizetem neked fogadalmaimat;
introibo in domum tuam in holocaustis reddam tibi vota mea
14 a melyekre ajkaím megnyíltak és kimondta azájam szorultomban.
quae distinxerunt labia mea et locutum est os meum in tribulatione mea
15 Égő áldozatokul kövér barmokat hozok neked, kosoknak füstölő áldozatával, elkészítek tulkokat bakokkal. Széla.
holocausta medullata offeram tibi cum incensu arietum offeram tibi boves cum hircis diapsalma
16 Jertek, halljátok, hadd beszélem el, ti istenfélők mind, a mit tett lelkemnek.
venite audite et narrabo omnes qui timetis Deum quanta fecit animae meae
17 Hozzája kiáltottam föl szájammal, hogy magasztaltassék nyelvemen.
ad ipsum ore meo clamavi et exaltavi sub lingua mea
18 Jogtalanságot ha láttam szívemben, ne hallja meg az Úr!
iniquitatem si aspexi in corde meo non exaudiat Dominus
19 Ámde meghallotta az Isten, figyelt imádságom hangjára.
propterea exaudivit Deus adtendit voci deprecationis meae
20 Áldva legyen az Isten, a ki nem távolította el imádságomat, sem az ő kegyelmét tőlem.
benedictus Deus qui non amovit orationem meam et misericordiam suam a me

< Zsoltárok 66 >