Zsoltárok 66
1 A karmesternek. Ének. Zsoltár. Riadozzatok Istennek mind a földön levők;
全地よ神にむかひて歓びよばはれ
2 zengjétek neve tiszteletét, adjatok tiszteletet, dicsérő dalával,
その名の榮光をうたへその頌美をさかえしめよ
3 mondjátok Istennek: Mi félelmetes a te műved, nagy erőd miatt hízelegnek neked ellenségeid.
かみに告まつれ 汝のもろもろの功用はおそるべきかな大なる力によりてなんぢの仇はなんぢに畏れしたがひ
4 Mind a földön levők leborúlnak előtted és zengenek neked, zengik nevedet. Széla.
全地はなんぢを拝みてうたひ名をほめうたはんと (セラ)
5 Jertek és lássátok az Isten cselekvéseit, tettben félelmetes ő az ember fiai fölött.
來りて神のみわざをみよ 人の子輩にむかひて作たまふことはおそるべきかな
6 Szárazra változtatta a tengert, a folyamon lábbal keltek át; ott örülhetünk benne.
神はうみをかへて乾ける地となしたまへり ひとびと歩行にて河をわたりき その處にてわれらは神をよろこべり
7 Hatalmában örökké uralkodik, szemei kémlelik a nemzeteket: a pártütők ne emelkedjenek föl. Széla.
神はその大能をもてとこしへに統治め その目は諸國をみたまふ そむく者みづからを崇むべからず (セラ)
8 Áldjátok, népek, Istenünket és hallassátok dicséretének hangját:
もろもろの民よ われらの神をほめまつれ神をほめたたふる聲をきこえしめよ
9 a ki életet engedett lelkünknek és tántorodásnak nem adta át lábunkat.
神はわれらの霊魂をながらへしめ われらの足のうごかさるることをゆるしたまはず
10 Mert megvizsgáltál minket, Isten, megolvasztottál, a mint ezüstöt olvasztanak.
神よなんぢはわれらを試みて白銀をねるごとくにわれらを錬たまひたればなり
11 Hálóba juttattál minket, szorítót tettél derekunkra;
汝われらを網にひきいれ われらの腰におもき荷をおき
12 nyargalni engedtél embert fejünkön, tűzbe meg vízbe kerültünk, de kijuttattál minket bőségre.
人々をわれらの首のうへに騎こえしめたまひき われらは火のなか水のなかをすぎゆけり されど汝その中よりわれらをひきいたし豊盛なる處にいたらしめたまへり
13 Bemegyek majd házadba égő áldozatokkal, megfizetem neked fogadalmaimat;
われ燔祭をもてなんぢの家にゆかん 迫りくるしみたるときにわが口唇のいひいでわが口ののべし誓をなんぢに償はん
14 a melyekre ajkaím megnyíltak és kimondta azájam szorultomban.
われ燔祭をもてなんぢの家にゆかん 迫りくるしみたるときにわが口唇のいひいでわが口ののべし誓をなんぢに償はん
15 Égő áldozatokul kövér barmokat hozok neked, kosoknak füstölő áldozatával, elkészítek tulkokat bakokkal. Széla.
われ肥たるものを燔祭とし牡羊を馨香として汝にささげ牡牛と牡山羊とをそなへまつらん (セラ)
16 Jertek, halljátok, hadd beszélem el, ti istenfélők mind, a mit tett lelkemnek.
神をおそるる人よ みな來りてきけ われ神のわがたましひのために作たまへることをのべん
17 Hozzája kiáltottam föl szájammal, hogy magasztaltassék nyelvemen.
われわが口をもて神によばはり また舌をもてあがむ
18 Jogtalanságot ha láttam szívemben, ne hallja meg az Úr!
然るにわが心にしれる不義あらば主はわれにききたまふまじ
19 Ámde meghallotta az Isten, figyelt imádságom hangjára.
されどまことに神はききたまへり聖意をわがいのりの聲にとめたまへり
20 Áldva legyen az Isten, a ki nem távolította el imádságomat, sem az ő kegyelmét tőlem.
神はほむべきかな わが祈をしりぞけず その憐憫をわれよりとりのぞきたまはざりき
