< Zsoltárok 66 >
1 A karmesternek. Ének. Zsoltár. Riadozzatok Istennek mind a földön levők;
Ipukkawyo iti panagdaydayawyo iti Dios, iti entero a daga;
2 zengjétek neve tiszteletét, adjatok tiszteletet, dicsérő dalával,
Ikantayo iti dayag ti naganna; pagbalinenyo a nadayag ti pammadayaw kenkuana.
3 mondjátok Istennek: Mi félelmetes a te műved, nagy erőd miatt hízelegnek neked ellenségeid.
Ibagayo iti Dios, “Anian a nakakaskasdaaw dagiti aramidmo! Babaen iti nabileg a pannakabalinmo, agtulnog kenka dagiti kabusormo.
4 Mind a földön levők leborúlnak előtted és zengenek neked, zengik nevedet. Széla.
Idaydayaw ken kantaandaka ti entero a daga; agkantada iti pagdaydayaw iti naganmo.” (Selah)
5 Jertek és lássátok az Isten cselekvéseit, tettben félelmetes ő az ember fiai fölött.
Umayyo kitaen dagiti aramid ti Dios; nakakaskasdaaw iti inaramidna kadagiti annak ti tao.
6 Szárazra változtatta a tengert, a folyamon lábbal keltek át; ott örülhetünk benne.
Pinagbalinna a namaga a daga iti baybay; pinagnada a binallasiw ti karayan; nagrag-otayo sadiay kenkuana.
7 Hatalmában örökké uralkodik, szemei kémlelik a nemzeteket: a pártütők ne emelkedjenek föl. Széla.
Agturturay isuna iti agnanayon babaen iti pannakabalinna; mat-matmatanna dagiti nasion; saan a palubosan nga itag-ay dagiti kabusor dagiti bagbagida. (Selah)
8 Áldjátok, népek, Istenünket és hallassátok dicséretének hangját:
Dayawenyo ti Dios, dakayo a tattao, ipangngegyo kadagiti tattao ti panagdayawyo kenkuana.
9 a ki életet engedett lelkünknek és tántorodásnak nem adta át lábunkat.
Inaywanannatayo tapno agtalinaedtayo a sibibiag, ken saanna nga itulok a maikaglis dagiti sakatayo.
10 Mert megvizsgáltál minket, Isten, megolvasztottál, a mint ezüstöt olvasztanak.
Ta sika, O Dios, sinuotnakami; sinuotnakami a kas iti pirak.
11 Hálóba juttattál minket, szorítót tettél derekunkra;
Impalubosmo a masiloankami; inikkam iti nakaro a dadagsen dagiti siketmi.
12 nyargalni engedtél embert fejünkön, tűzbe meg vízbe kerültünk, de kijuttattál minket bőségre.
Impalubosmo nga ibadde-baddekdakami dagiti tattao; limmasatkami kadagiti apuy ken danum, ngem impannakami iti nalawa a lugar.
13 Bemegyek majd házadba égő áldozatokkal, megfizetem neked fogadalmaimat;
Umayak iti balaymo nga addaan iti daton a maipuor; bayadak dagiti sapatak kenka
14 a melyekre ajkaím megnyíltak és kimondta azájam szorultomban.
nga inkari dagiti bibigko ken inbalikas ti ngiwatko idi tiempo ti pannakariribukko.
15 Égő áldozatokul kövér barmokat hozok neked, kosoknak füstölő áldozatával, elkészítek tulkokat bakokkal. Széla.
Idatagko kenka dagiti maipuor a daton a nalulukmeg nga ayup ken kadagiti nabanglo nga ayamuom dagiti kalakian a karnero; Agidatonak kadagiti bulog a baka ken kalding. (Selah)
16 Jertek, halljátok, hadd beszélem el, ti istenfélők mind, a mit tett lelkemnek.
Umayyo denggen, dakayo amin a managbuteng iti Dios, ken ipablaakko ti inaramidna iti kararuak.
17 Hozzája kiáltottam föl szájammal, hogy magasztaltassék nyelvemen.
Nagsangitak kenkuana, ken indaydayaw iti dilak isuna.
18 Jogtalanságot ha láttam szívemben, ne hallja meg az Úr!
No saanko nga inkankano dagiti basolko, saannak koma a dinengngeg ti Apo.
19 Ámde meghallotta az Isten, figyelt imádságom hangjára.
Ngem pudno a nangngeg ti Dios, ken impangagna ti timek ti kararagko.
20 Áldva legyen az Isten, a ki nem távolította el imádságomat, sem az ő kegyelmét tőlem.
Idaydayawko ti Dios, a saan a timmallikod iti kararagko wenno iti kinapudnona iti tulagna kaniak.