Zsoltárok 66
1 A karmesternek. Ének. Zsoltár. Riadozzatok Istennek mind a földön levők;
Au maître de chant. Cantique. Psaume. Pousse vers Dieu des cris de joie, terre entière!
2 zengjétek neve tiszteletét, adjatok tiszteletet, dicsérő dalával,
Chantez la gloire de son nom, célébrez magnifiquement ses louanges!
3 mondjátok Istennek: Mi félelmetes a te műved, nagy erőd miatt hízelegnek neked ellenségeid.
Dites à Dieu: " Que tes œuvres sont redoutables! A cause de ta toute-puissance, tes ennemis te flattent.
4 Mind a földön levők leborúlnak előtted és zengenek neked, zengik nevedet. Széla.
Que toute la terre se prosterne devant toi, qu'elle chante en ton honneur, qu'elle chante ton nom! " — Séla.
5 Jertek és lássátok az Isten cselekvéseit, tettben félelmetes ő az ember fiai fölött.
Venez et contemplez les œuvres de Dieu! Il est redoutable dans ses desseins sur les fils de l'homme.
6 Szárazra változtatta a tengert, a folyamon lábbal keltek át; ott örülhetünk benne.
Il a changé la mer en une terre sèche, on a passé le fleuve à pied; alors nous nous réjouîmes en lui.
7 Hatalmában örökké uralkodik, szemei kémlelik a nemzeteket: a pártütők ne emelkedjenek föl. Széla.
Il règne éternellement par sa puissance; ses yeux observent les nations: que les rebelles ne s'élèvent point! — Séla.
8 Áldjátok, népek, Istenünket és hallassátok dicséretének hangját:
Peuples, bénissez notre Dieu, faites retentir sa louange!
9 a ki életet engedett lelkünknek és tántorodásnak nem adta át lábunkat.
Il a conservé la vie à notre âme, et n'a pas permis que notre pied chancelât.
10 Mert megvizsgáltál minket, Isten, megolvasztottál, a mint ezüstöt olvasztanak.
Car tu nous as éprouvés, ô Dieu, tu nous as fait passer au creuset, comme l'argent.
11 Hálóba juttattál minket, szorítót tettél derekunkra;
Tu nous as conduits dans le filet, tu as mis sur nos reins un fardeau.
12 nyargalni engedtél embert fejünkön, tűzbe meg vízbe kerültünk, de kijuttattál minket bőségre.
Tu as fait marcher des hommes sur nos têtes; nous avons passé par le feu et par l'eau; mais tu nous en as tirés pour nous combler de biens.
13 Bemegyek majd házadba égő áldozatokkal, megfizetem neked fogadalmaimat;
Je viens dans ta maison avec des holocaustes, pour m'acquitter envers toi de mes vœux,
14 a melyekre ajkaím megnyíltak és kimondta azájam szorultomban.
que mes lèvres ont proférés, que ma bouche a prononcés au jour de ma détresse.
15 Égő áldozatokul kövér barmokat hozok neked, kosoknak füstölő áldozatával, elkészítek tulkokat bakokkal. Széla.
Je t'offre des brebis grasses en holocauste, avec la fumée des béliers; j'immole le taureau avec le jeune bouc. — Séla.
16 Jertek, halljátok, hadd beszélem el, ti istenfélők mind, a mit tett lelkemnek.
Venez, écoutez, et je vous raconterai, à vous tous qui craignez Dieu, ce qu'il a fait à mon âme.
17 Hozzája kiáltottam föl szájammal, hogy magasztaltassék nyelvemen.
J'ai crié vers lui de ma bouche, et sa louange était sur ma langue.
18 Jogtalanságot ha láttam szívemben, ne hallja meg az Úr!
Si j'avais vu l'iniquité dans mon cœur, le Seigneur ne m'exaucerait pas.
19 Ámde meghallotta az Isten, figyelt imádságom hangjára.
Mais Dieu m'a exaucé, il a été attentif à la voix de ma prière.
20 Áldva legyen az Isten, a ki nem távolította el imádságomat, sem az ő kegyelmét tőlem.
Béni soit Dieu, qui n'a pas repoussé ma prière, et n'a pas éloigné de moi sa grâce!
