< Zsoltárok 66 >

1 A karmesternek. Ének. Zsoltár. Riadozzatok Istennek mind a földön levők;
MAKE a joyful noise unto God, all ye lands:
2 zengjétek neve tiszteletét, adjatok tiszteletet, dicsérő dalával,
Sing forth the honour of his name: make his praise glorious.
3 mondjátok Istennek: Mi félelmetes a te műved, nagy erőd miatt hízelegnek neked ellenségeid.
Say unto God, How terrible art thou in thy works! through the greatness of thy power shall thine enemies submit themselves unto thee.
4 Mind a földön levők leborúlnak előtted és zengenek neked, zengik nevedet. Széla.
All the earth shall worship thee, and shall sing unto thee; they shall sing to thy name. (Selah)
5 Jertek és lássátok az Isten cselekvéseit, tettben félelmetes ő az ember fiai fölött.
Come and see the works of God: he is terrible in his doing toward the children of men.
6 Szárazra változtatta a tengert, a folyamon lábbal keltek át; ott örülhetünk benne.
He turned the sea into dry land: they went through the flood on foot: there did we rejoice in him.
7 Hatalmában örökké uralkodik, szemei kémlelik a nemzeteket: a pártütők ne emelkedjenek föl. Széla.
He ruleth by his power for ever; his eyes behold the nations: let not the rebellious exalt themselves. (Selah)
8 Áldjátok, népek, Istenünket és hallassátok dicséretének hangját:
O bless our God, ye people, and make the voice of his praise to be heard:
9 a ki életet engedett lelkünknek és tántorodásnak nem adta át lábunkat.
Which holdeth our soul in life, and suffereth not our feet to be moved.
10 Mert megvizsgáltál minket, Isten, megolvasztottál, a mint ezüstöt olvasztanak.
For thou, O God, hast proved us: thou hast tried us, as silver is tried.
11 Hálóba juttattál minket, szorítót tettél derekunkra;
Thou broughtest us into the net; thou laidst affliction upon our loins.
12 nyargalni engedtél embert fejünkön, tűzbe meg vízbe kerültünk, de kijuttattál minket bőségre.
Thou hast caused men to ride over our heads; we went through fire and through water: but thou broughtest us out into a wealthy place.
13 Bemegyek majd házadba égő áldozatokkal, megfizetem neked fogadalmaimat;
I will go into thy house with burnt offerings: I will pay thee my vows,
14 a melyekre ajkaím megnyíltak és kimondta azájam szorultomban.
Which my lips have uttered, and my mouth hath spoken, when I was in trouble.
15 Égő áldozatokul kövér barmokat hozok neked, kosoknak füstölő áldozatával, elkészítek tulkokat bakokkal. Széla.
I will offer unto thee burnt sacrifices of fatlings, with the incense of rams; I will offer bullocks with goats. (Selah)
16 Jertek, halljátok, hadd beszélem el, ti istenfélők mind, a mit tett lelkemnek.
Come and hear, all ye that fear God, and I will declare what he hath done for my soul.
17 Hozzája kiáltottam föl szájammal, hogy magasztaltassék nyelvemen.
I cried unto him with my mouth, and he was extolled with my tongue.
18 Jogtalanságot ha láttam szívemben, ne hallja meg az Úr!
If I regard iniquity in my heart, the Lord will not hear me:
19 Ámde meghallotta az Isten, figyelt imádságom hangjára.
But verily God hath heard me; he hath attended to the voice of my prayer.
20 Áldva legyen az Isten, a ki nem távolította el imádságomat, sem az ő kegyelmét tőlem.
Blessed be God, which hath not turned away my prayer, nor his mercy from me.

< Zsoltárok 66 >