Zsoltárok 65
1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Ének. Hozzád illő a dicsérő dal, oh Isten, Cziónban, és neked fizettessék a fogadalom!
Praise waiteth for thee, O God, in Zion: and unto thee shall the vow be performed.
2 Meghallója az imának, te eléd járul minden halandó.
O thou that hearest prayer, unto thee shall all flesh come.
3 A bűnök dolgai elhatalmasodtak rajtam; bűntetteinket, te bocsásd meg azokat!
Iniquities prevail against me: as for our transgressions, thou shalt purge them away.
4 Boldog, a kit megválasztasz és közeledni engedsz, hogy lakozzék udvaraidban! Hadd lakjunk jól javával házadnak, szent templomodnak!
Blessed is the man whom thou choosest, and causest to approach unto thee, that he may dwell in thy courts: we shall be satisfied with the goodness of thy house, even of thy holy temple.
5 Félelmetes dolgokkal igazságban hallgass meg minket, üdvünk Istene, bizodalma mind a föld végeinek és a távoli tengernek;
By terrible things in righteousness wilt thou answer us, O God of our salvation; who art the confidence of all the ends of the earth, and of them that are afar off upon the sea:
6 a ki megszilárdítja a hegyeket erejével, felövezkedve hatalommal,
Which by his strength setteth fast the mountains; being girded with power:
7 lecsillapítja tengerek zajongását, hullámaik zajongását és nemzetek zúgását.
Which stilleth the noise of the seas, the noise of their waves, and the tumult of the people.
8 S megfélemedtek a végek lakói jeleidtől, reggel és est keletjeit megujjongtatod.
They also that dwell in the uttermost parts are afraid at thy tokens: thou makest the outgoings of the morning and evening to rejoice.
9 Gondoltál tt földre és megáztattad, bőven meggazdagítod, Isten patakjából, mely vizzel teli; elkészíted gabnájukat, mert így készíted őt elő:
Thou visitest the earth, and waterest it: thou greatly enrichest it with the river of God, which is full of water: thou preparest them grain, when thou hast so provided for it.
10 barázdáit öntözve, lelapítva göröngyeit, záporesővel megpuhítod, megáldod növényzetét.
Thou waterest the ridges thereof abundantly: thou settlest the furrows thereof: thou makest it soft with showers: thou blessest the springing thereof.
11 Megkoronázod az esztendőt jóságoddal, és ösvényeid zsiradéktól csurognak.
Thou crownest the year with thy goodness; and thy paths drop fatness.
12 Csurognak a puszta tanyái s ujjongással övezkednek a halmok;
They drop upon the pastures of the wilderness: and the little hills rejoice on every side.
13 öltöttek juhokat a rétek és a völgyek gabonába burkolóznak, riadoznak meg énekelnek!
The pastures are clothed with flocks; the valleys also are covered over with grain; they shout for joy, they also sing.
