< Zsoltárok 65 >

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Ének. Hozzád illő a dicsérő dal, oh Isten, Cziónban, és neked fizettessék a fogadalom!
Til Sangmesteren; en Psalme af David; en Sang.
2 Meghallója az imának, te eléd járul minden halandó.
Gud! man lover dig i det stille i Zion, og dig skal betales Løfte.
3 A bűnök dolgai elhatalmasodtak rajtam; bűntetteinket, te bocsásd meg azokat!
Du, som hører Bønnen, hen til dig tyr alt Kød.
4 Boldog, a kit megválasztasz és közeledni engedsz, hogy lakozzék udvaraidban! Hadd lakjunk jól javával házadnak, szent templomodnak!
Misgerningerne ere blevne mig for svare; vore Overtrædelser, dem ville du sone!
5 Félelmetes dolgokkal igazságban hallgass meg minket, üdvünk Istene, bizodalma mind a föld végeinek és a távoli tengernek;
Salig er den, som du udvælger og lader komme nær, at han maa bo i dine Forgaarde; vi skulle mættes med dit Hus's Gode, i dit Tempels Helligdom.
6 a ki megszilárdítja a hegyeket erejével, felövezkedve hatalommal,
Forfærdelige Ting skal du, vor Frelses Gud, svare os i Retfærdighed, du, som er en Fortrøstning for den hele vide Jord og Havet i det fjerne.
7 lecsillapítja tengerek zajongását, hullámaik zajongását és nemzetek zúgását.
Han gør Bjergene faste ved sin Kraft, han er omgjordet med Vælde;
8 S megfélemedtek a végek lakói jeleidtől, reggel és est keletjeit megujjongtatod.
han stiller Havets Brusen, dets Bølgers Brusen derudi og Folkenes Bulder.
9 Gondoltál tt földre és megáztattad, bőven meggazdagítod, Isten patakjából, mely vizzel teli; elkészíted gabnájukat, mert így készíted őt elő:
Og de, som bo ved det yderste, frygte for dine Tegn; du fylder Morgenens og Aftenens Frembrud med Jubel.
10 barázdáit öntözve, lelapítva göröngyeit, záporesővel megpuhítod, megáldod növényzetét.
Du har besøgt Jorden og givet den Overflod, du gør den meget rig; Guds Bæk er fuld af Vand, du bereder dem Korn, thi dertil gør du Jorden skikket.
11 Megkoronázod az esztendőt jóságoddal, és ösvényeid zsiradéktól csurognak.
Du vander dens Furer, du nedtrykker det pløjede; du gør den blød med Regn, du velsigner dens Grøde.
12 Csurognak a puszta tanyái s ujjongással övezkednek a halmok;
Du kroner Aaret med dit Gode, og dine Fodspor dryppe med Fedme.
13 öltöttek juhokat a rétek és a völgyek gabonába burkolóznak, riadoznak meg énekelnek!
Græsgangene i Ørken dryppe, og Højene ere omgjordede med Fryd. Engene ere klædte med Faarehjorde, og Dalene ere skjulte med Korn; de juble, ja de synge.

< Zsoltárok 65 >