Zsoltárok 64

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Halljad, Isten, hangomat panaszomban; ellenség rettentésétől óvd meg éltemet.

Ouve, ó Deus, a minha voz na minha oração: guarda a minha vida do temor do inimigo.

2 Rejts el engem a gonosztevők tanakodásától, csődülésétől a jogtalanság cselekvőinek:

Esconde-me do secreto conselho dos maus, e do tumulto dos que obram a iniquidade.

3 a kik élesítotték, mint a kardot, nyelvüket, fe. szítotték nyilukat, a keserű szót,

Que afiaram as suas línguas como espadas; e armaram por suas flechas palavras amargas,

4 hogy meglőjék rejtekben a gáncstalant, hirtelen lövik meg s nem félnek.

A fim de atirarem em lugar oculto ao que é reto; disparam sobre ele repentinamente, e não temem.

5 Megerősödnek ők, a rossz dolgot elbeszélik, hogy tőröket rejtenek majd; azt mondják, ki látja őket?

Firmam-se em mau intento; falam de armar laços secretamente, e dizem: Quem os verá?

6 Jogtalanságokat fürkésznek ki: Elvégeztük a fürkészett fürkészést! A férfi belseje pedig és a szíve mélységes.

Andam inquirindo malícias, inquirem tudo o que se pode inquirir; e o intimo pensamento de cada um deles, e o coração, é profundo.

7 Meglőtte őket Isten, nyiltól hirtelen lettek a sebeik.

Mas Deus atirará sobre eles uma seta, e de repente ficarão feridos.

8 Megejtette őket magukat a nyelvük: fejet csóválnak mind, a kik nézik.

Assim eles farão com que as suas línguas tropecem contra si mesmos; todos aqueles que os virem fugirão.

9 S megfélemlettek az emberek mind; hirdetik az Isten cselekvését és művét szemlélik.

E todos os homens temerão, e anunciarão a obra de Deus; e considerarão prudentemente os feitos dele.

10 Örülni fog az igaz az Orökkévalóban és menedéket talál benne, és dicsekszenek mind az egyenesszivüek.

O justo se alegrará no Senhor, e confiará nele, e todos os retos de coração se glóriarão.