Zsoltárok 64

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Halljad, Isten, hangomat panaszomban; ellenség rettentésétől óvd meg éltemet.

MAING Kot, kotin ereki ngil ai ni ai insensued. Kom kotin sinsila maur i mon ai imwintiti weit.

2 Rejts el engem a gonosztevők tanakodásától, csődülésétől a jogtalanság cselekvőinek:

Kom kotin karuki ia la sang mon pokon en me sued akan, mon pwin en me wia sapung kan.

3 a kik élesítotték, mint a kardot, nyelvüket, fe. szítotték nyilukat, a keserű szót,

Me kin ada lo’rail dueta kodlas pot, o me kaonopada ar kasik katieu, iei ar lokaia sued,

4 hogy meglőjék rejtekben a gáncstalant, hirtelen lövik meg s nem félnek.

Pwen rir kasikiedi me lelapok o; madang re pan kasikiedi i, o sota insenoki.

5 Megerősödnek ők, a rossz dolgot elbeszélik, hogy tőröket rejtenek majd; azt mondják, ki látja őket?

Irail me weit ni ar tiak sued, o re kin inda, duen ar pan insar, o re kin inda: Is me pan kak kilang?

6 Jogtalanságokat fürkésznek ki: Elvégeztük a fürkészett fürkészést! A férfi belseje pedig és a szíve mélységes.

Irail kin madamadaua duen me sued. Kitail kapwaiadar, karos kileledier. Mongiong en aramas me widing o meid koiok ni morsued.

7 Meglőtte őket Isten, nyiltól hirtelen lettek a sebeik.

A Kot pan kotin kasik ir edi madang, pwen kamadak ong ir.

8 Megejtette őket magukat a nyelvük: fejet csóválnak mind, a kik nézik.

Pein lo arail pan kapup ir edi, o karos, me pan kilang, pan kaurureki.

9 S megfélemlettek az emberek mind; hirdetik az Isten cselekvését és művét szemlélik.

O aramas karos pan masak o inda: Mepukat Kot kotin wiadar. O re pan asa, me i sapwilim a dodok.

10 Örülni fog az igaz az Orökkévalóban és menedéket talál benne, és dicsekszenek mind az egyenesszivüek.

Me pung o pan perenki Ieowa, o pan liki i, o me lelapok kan karos pan pereperen.